Johannis vagy Ponta?

A november 16-án esedékes romániai elnökválasztás második fordulója után derül ki, hogy kiveszi át Traian Băsescu jelenlegi államelnöki helyét. Az első fordulóban a szavazatok negyven százalékát kapta Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) politikus. Őt követte a szavazatok közel harminc százalékával a nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetségből (ACL). Bár sokan Pontát tartják esélyesebbnek, még korántsem érdemes őt tekinteni győztesnek.

A második fordulót megelőzően fontos kérdés, hogy ki ki mellé álljon támogatásával. Az erdélyi magyarok ennek kapcsán különösen fontos bejelentésre vártak csütörtökön Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökétől. Tegnapra tervezete bejelentését a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) arról, hogy kit kívánnak támogatni. A döntés semmiképpen sem jelentéktelen, ugyanis az RMDSZ ezáltal kifejezheti az általa vállalt és támogatott nézeteket, valamint kiolvashatjuk belőle az elkövetkezendő évek politikai irányvonalait is. A bejelentés nem okozott különösebben nagyobb meglepetést, ugyanis a szavazók meggyőződésére bízza Kelemen Hunor és az RMDSZ, hogy kit kívánnak támogatni. Nyilván egy kiéleződött versenyben nehezebb kiszámolni és megtervezni azt az álláspontot, amivel nyerni lehet. A választók meggyőzősédére számítva kevesebbet veszíthetnek, mintha esetleg nem a jövőbeli győztes mellé tennék le a voksukat, és azzal elveszítenék annak bizalmát. Ez nem biztos, hogy kényelmesebb, vagy rossz álláspont az RMDSZ részéről, de mindenképp biztonságosabb a jövőbeli politikai kapcsolatokat illetően.

Pro és kontra

Johannis mellett számos érvet és ellenérvet felsorakoztathatunk. Mellette szólhat, hogy erdélyi szász, aki majdnem Erdély minden megyéjében – kivéve Hargita és Kovászna, ugyanis ott Kelemen Hunor nyert – a szavazatok többségét megkapta. A magyar nemzetiségű szavazók körülbelül 10-15 százaléka Johannist támogatta az első fordulóban.

Azonban ellene szól, hogy igazi jövőképet nem tudott felmutatni arról, hogy milyen politikát is folytatna megválasztott államelnökként. Emellett Johannis centralistaként nem támogatja a területi autonómiát, etnikai regionalizációt. Azonban ennek ellenére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs, Johannis mellé teszi le a voksát. Azzal magyarázza választását, hogy Victor Ponta miniszterelnökségének ideje alatt csak tovább romlott Románia és Magyarország viszonya, és ha utóbbit államelnöknek megválasztják, nem biztos, hogy ez az állapot javulni fog. Izsák Balázst számos támadás érte korábban azért, hogy az első fordulóban Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét támogatta kampányában. Az összefogást azzal magyarázták, hogy egyedül Szilágyi Zsolt volt az, aki képviselni kívánta a SZNT autonómiatervezetét.

Victor Ponta mellett szóló érvként felírhatjuk a román nacionalista kijelentései ellenére, hogy mégis az RMDSZ-t hívta korábban kormányra. Nyilvánvaló, hogy ha mégis Johannist támogatná az RMDSZ, akkor ki kell majd vonulnia a kormányból, továbbá Ponta mellett szól az is, hogy rendelkezik valamiféle jövőképpel, ha megválasztanák államelnöknek.

Azonban az ellene szóló érvek listája is elég mérvadó. Többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának az esete is, amely rendszeresen tér vissza aktuális témaként a sajtócímlapokra, mint megoldatlan ügy.  Feltétlenül meg kell említenünk még a negatívumokat tekintve Verespatakot, a plágiumügyét, és nem utolsósorban az autópálya építését Észak- Erdélyben.

A román politikának sajátossága, hogy a nem többségi nemzetiséghez tartozó politikusok nem menekülhetnek az elől, hogy ezt jól a fejükhöz is vágják. Pontáék Johannist nyíltan kezdték támadni szász nemzetisége miatt. Kifejezték aggodalmukat, hogy Johannis győzelme akár Erdély elszakadását is maga után vonhatja.

„A magyarok, a németek és az összes többi kisebbség is román állampolgár. Mindannyiunknak érdeke, hogy Románia egy liberális jóléti állam legyen” – monda Johannis a csütörtöki napon, Kolozsváron adott sajtótájékozatóján.

Szomorú tényként állapíthatjuk meg, hogy Romániában él az az elképzelés, hogy etnikai konfliktusokat szítva lehet egy nacionalista kampányt igazán sikerre vinni.