Wilders megint elszabadult

Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője nem rejti véka alá véleményét, ha az iszlámról van szó: a politikus egy múlt heti interjújában arra szólította fel a holland dzsihadistákat, hogy inkább utazzanak a Közel-Keletre harcolni, csak ne maradjanak Hollandiában.

Geert Wilders nevéről mára szinte mindenkinek a bevándorló-ellenesség, euroszkepticizmus, illetve iszlámellenes retorika jut eszébe, a holland politikus szinte lubickol a jelenlegi nemzetközi politikai környezetben: most épp a holland muszlimok Iszlám Állam soraiban betöltött szerepét kritizálta. Bár Wilderstől megszokhattuk a megbotránkoztató kirohanásokat, sokak szerint a holland Breitbartnak adott interjújában túl messzire ment, amikor a  holland dzsihadistákat arra utasította, hogy utazzanak a Közel-Keletre harcolni. A Szabadságpárt vezetőjének érvelése rendkívül egyszerű, szerinte a Rutte-kormány intézkedései kontraproduktívak, hiszen amennyiben sikerül megakadályozni, hogy a fiatal dzsihadisták a Közel-Keletre utazzanak, a holland közbiztonság forog majd kockán.

„Hadd menjenek. Számomra érthetetlen, hogy a nyugati kormányok miért állítanák meg azokat az embereket, akik az ISIS soraiban akarnak harcolni. Utazzanak a Közel-Keletre, és lehetőleg soha ne térjenek vissza. Olyan mintha semmit nem tennénk a saját államaink biztonságáért”- fogalmazott Wilders az interjúban. Véleménye szerint elképesztő, hogy otthon nem történik semmi az iszlám megfékezésére, és a holland kormány engedi, hogy „Amszterdam utcáin az Iszlám Állam zászlói lobogjanak”. Noha a politikus a belpolitikai tehetetlenséget kritizálta, maximálisan egyetért a holland állam iraki szerepvállalásával, és a holland F-16-os vadászgépek bevetésével.

Wilders ugyancsak kitért az általa sokszor kritizált marokkói kisebbség és az ISIS kapcsolatára, hiszen nem titok, hogy a Közel-Keletre utazó, holland állampolgársággal is rendelkező muszlimok java marokkói, vagy marokkói gyökerekkel rendelkezik. Az interjú egy pontján újra megfogalmazódott a sarkalatos wilders-i gondolat, miszerint „senki nem akar marokkóiakat látni Hollandiában”. Wilders hasonló gondolatokkal már az európai parlamenti kampány során kiverte a biztosítékot, hiszen akkor egy beszédében a marokkóiak hollandiai jelenléte ellen uszította a tömeget, és többször ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni a bevándorlók jogainak korlátozásáért.

Hollandia „iszlamizációjának” elkerülése érdekében Wilders már több, egészen radikális reformtervet is a parlament elé terjesztett a politikus. Ezek között olyan célok fogalmazódnak meg, mint a muszlimok bevándorlásának korlátozása, az önkéntes kivándorlásra való ösztönzés, vagy a visszatérni vágyó dzsihadisták végleges kitiltása az országból. Arra a kérdésre, hogy mégis hova telepítené a szóban forgó muszlim közösséget, Widers szerint ésszerű a válasz: „ott van nekik az Iszlám Állam.”

Bár Mark Rutte miniszterelnök nem kívánta véleményezni az ellenzéki politikus gondolatait, annyit fűzött hozzá a kérdéshez, hogy a holland állam mindig az alapvető jogokat és értékeket fogja szem előtt tartani, és fellép mindennemű terrorista tevékenység ellen. Nagy meglepetésre a holland politikai elit több tagja is Wilders mellett foglalt állást, például Hilversum polgármestere, Pieter Broertjes is, aki a Szabadságpárt vezetőjéhez hasonlóan inkább veszélyesnek tartja a dzsihadisták holland határokon belül történő megállítását. A politikus szerint példaként gondolhatunk Michael Zehaf Bibeau-ra,az októberi ottawai lövöldözés elkövetőjére, hiszen neki ugyancsak elvették az útlevelét, attól tartva, hogy Szíriába készül. Broertjes úgy gondolja „felnőtt emberekről van szó”, így gátat kéne szabni az útlevelek ész nélkül történő érvénytelenítésének. 

Tamara Judi

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »