Beköszönt a felelős elnökök kora

Megtörik a francia elnökök megdönthetetlensége, ha az Alkotmánytanács is elfogadja az amerikai típusú elnöki bizalmatlanság intézményének bevezetését.

A francia nemzetgyűlés után most a szenátus is szinte egybehangzóan (324 igennel és 18 nemmel) hagyta jóvá azt az alkotmánymódosítást, aminek értelmében az elnök akár hivatali ideje alatt is felelősségre vonható lenne, illetve büntetőjogi eljárás alá is vonhatnák, sőt a parlament bizalmatlansági indítvány kezdeményezésével meg is buktathatnák. A törvényre azonban még az Alkotmánytanácsnak is áldását kell adnia, írja a France24.

A jelenlegi félprezidenciális rendszer 1958-ban alakult ki, amikor az instabil nemzetközi helyzetben Charles de Gaulle egyszemélyben kívánta a gyarmati konfliktusokat és a belpolitikai harcokat rendezni. Az így kialakult V. Köztársaság elnökei közvetlen választással kerülnek pozíciójukba és így nem tartoznak felelősséggel a parlamentnek, sőt az elnök (évente egyszer) fel is oszlathatja azt. Ezen kívül bármikor visszadobhat törvényt újragondolásra, vagy az Alkotmánytanács elé utalhatja, ha úgy érzi, az nem felel meg az alkotmánynak. A miniszterelnök személyét is ő nevezi meg, és ha a saját pártja soraiból kerül ki a miniszterelnök, akkor ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a teljes végrehajtó hatalmat uralja.

2007-ben, alig pár héttel visszavonulása előtt Jacques Chirac kezdeményezésére már megszületett egy, az elnök elmozdítását lehetővé tevő alkotmánymódosítás. A parlament ezt csak viták után szavazta meg, egyesek ugyanis azzal vádolták a törvényt, hogy a „legális puccs” eszközét adja a parlament kezébe, a baloldal viszont túl gyengének érezte az új jogszabály-tervezetet elnöki hatalom korlátozására  A jelenleg is hatályban levő törvény szerint az elnök továbbra is immunis minden nyomozás és felelősségre vonás alól, de hivatali ideje lejártával ez a mentesség megszűnik. Az utóbbi években Chirac és Sarkozy kapcsán is alkalmazniuk kellett ezt a szabályt, ugyanis mindkét volt elnököt korrupiós és vádak érték még elnökségük alatt, de csak elnökségük után kezdődhetett meg az eljárás ellenük. Chirac esetében bebizonyosodott a bűnössége, és az ex-államfőt két év felfüggesztett börtönre ítélték, Sarkozy ügye pedig folyamatban van.

A bizalmatlansági indítvány intézményének életre hívása a parlament szerepét értékelné fel, így az komolyabb ellensúlyt jelentene az elnökkel szemben.  Az összes nyugati elnök között a francia köztársaság elnöke élvezi jelenleg az egyik legszéleskörűbb hatalmat. Eddig az elnök ötéves terminusa alatt nem volt büntetőeljárás alá vonható, és gyakorlatilag elmozdíthatatlan volt pozíciójából. Az egyetlen kivételt a a súlyos kötelezettségszegés, hazaárulás, vagy összeférhetetlen tevékenység folytatása jelentette. Az új törvény megszüntetné a mentességeit és a parlament kezébe helyezné a bizalmatlansági indítvány benyújtását. A törvény szerint ehhez kétharmados támogatás kell majd, végül pedig a Legfelsőbb Bíróság dönt az elnök sorsáról.

A Francia Kommunista Párt nem elégedett a törvénnyel. Szerintük a francia elnök gyakorlatilag királyként funkcionál, és ennek megtörésére nem tartja megfelelőnek a bizalmatlansági indítvány bevezetését.

Szabó Gréta

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »