Migráció Latin-Amerikába: új spanyol konkviszta?

A magas munkanélküliség miatt az utóbbi években egyre több spanyol fiatal döntött úgy, hogy Latin-Amerikában próbál szerencsét.

Kivándorlási tendenciák

A korábbi kivándorlási hullámokkal ellentétben ma nem a szakképzetlen munkaerő, hanem főként a friss diplomások vándorolnak ki a munkanélküliséggel küzdő Spanyolországból, többek között Latin-Amerikába. A 2008-2009-es gazdasági világválság hatalmas lendületet adott a kivándorlásnak, a Fundación Alternativas 2013. évi adatai szerint 2008 és 2012 között körülbelül 700 ezer spanyol hagyta el anyaországát.

A kivándorlók nagy része Európában maradt: az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot választotta célországának, de egy jelentős hányaduk Latin-Amerikában telepedett le. A hivatalos spanyol kivándorlási adatok szerint jelenleg körülbelül 1,3 millió spanyol él az amerikai kontinensen: hozzávetőlegesen 100 ezer ember az Egyesült Államokban, 14 ezer Kanadában, a többség, közel 1,2 millió ember pedig Latin-Amerika országaiban. Az itt élő spanyolok egy jelentős hányada az elmúlt néhány évben, a válság kirobbanását követően érkezett.

Fordult a kocka

A XX. század utolsó évtizedében Spanyolország fő célországnak számított a Latin-Amerikából kivándorló tömegek számára. Az 1990-es évektől kezdődően több mint 2 millió latin-amerikai telepedett le a korábbi „anyaországban”, egyrészt a latin-amerikai országokat sújtó gazdasági problémák, illetve a diktatórikus politikai rendszerek miatt, másrészt pedig a spanyol gazdasági növekedés, valamint a csökkenő népesség miatt megjelenő munkaerőhiány következtében.

 A 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi világválság azonban komoly következményekkel bír: visszavetette ugyanis a latin-amerikai migránsok Spanyolországba történő bevándorlását, és ellenkezőjére fordította a migrációs folyamatokat.

Miért vonzó Latin-Amerika a spanyol fiatalok számára?

A spanyolok híresek arról, hogy jellemzően nem beszélnek idegen nyelveket. Ez a tendencia a válság hatására változni kezdett, hiszen sokan Európa különböző országaiban próbáltak meg munkát vállalni, így rákényszerültek a nyelvtanulásra. Azonban a spanyolok a közös nyelven kívül kulturálisan is sokkal közelebb érzik magukat a latin-amerikaiakhoz, mint például az angolszászokhoz.

Ezen kívül fontos tényező, hogy számos spanyol család rendelkezik rokonokkal vagy barátokkal a latin-amerikai kontinens országaiban, amely megkönnyíti a letelepedést. Az 1990-es években Spanyolországba érkezett latin-amerikai migránsok gyermekei, – akik már spanyol állampolgárok-, gyakran visszatérnek felmenőik anyaországába a munkanélküliség miatt. A legjobb példa erre Ecuador, amely fő célországnak számít a fiatal spanyol munkavállalók számára. A Spanyolországban élő latin-amerikaiak zöme ugyanis Ecuadorból érkezett, így ők továbbra is jelentős kapcsolati hálóval rendelkeznek a latin-amerikai országban, mely komoly előnyt jelent.

Munkaerőpiaci helyzet

A válságot követően a spanyol gazdaság elképesztő mértékű, 25 százalékos, a 25 év alattiak körében 54 százalékos munkanélküliséggel küzdött, és küzd továbbra is. Bár a közelmúltban a lehetőségek Latin-Amerikában is romlottak, gondoljunk például a lassuló brazil gazdaságra vagy az elképesztő méreteket öltő argentin és venéz államadósságra, ennek ellenére néhány ország továbbra is kedvező feltételeket nyújt a hiányszakmának számító mérnökök, informatikusok, gazdasági szakemberek számára. Az ilyen területeken végzett, elhelyezkedni kívánó spanyol fiatalok jó esélyekkel indulnak a latin-amerikai munkaerőpiacon.