Ecuador várja a magyar kutatókat

Ecuador az új globális kihívásokra „tudásalapú társadalom” megteremtésével és a gazdaság strukturális átalakításával kíván válaszolni. Magyarország mind a kutatás-fejlesztés, mind a külkereskedelmi diverzifikáció terén partnere lehet a dél-amerikai országnak.

Leonardo Arízaga ecuadori külügyminiszter-helyettes múlt héten Budapestre látogatott a kétoldalú gazdasági-, kereskedelmi- és politikai kapcsolatok jövőbeli lehetőségeinek megtárgyalása céljából. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatott megbeszélésen kiemelt területként szerepelt a tudományos-technológiai együttműködés további mélyítése, elsősorban a kutatás-fejlesztés területén – írja a kormany.hu.

Míg tavaly nyári cikkünkben arról írtunk, hogy az új magyar ösztöndíjprogram keretében évente 20 helyet biztosítanak ecuadori hallgatóknak magyar egyetemeken, addig idén már „Ecuador várja a magyar kutatókat” – fejtette ki Arízaga, aki hazája kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évtized politikai stabilitásának és gazdasági eredményeinek köszönhetően Ecuador mélyreható szociális változáson megy keresztül napjainkban, az új kihívásokra pedig „tudás-alapú társadalom” megteremtésével és a gazdaság strukturális átalakításával válaszol. Az ecuadori kormány által meghirdetett Prometeo Program példáulolyan külföldi szakemberek jelentkezését várja, akik a saját szakmai területükön: élettudomány, természeti erőforrások tudománya, termelés-, és megújulás tudománya, társadalom, és viselkedés tudomány, oktatástudomány, művészet és kultúra területein nagy tapasztalattal rendelkeznek.

Mivel Magyarországnak kifejezett szándéka, hogy az Ecuadorhoz fűződő gazdasági szálak megerősödjenek, néhány hónappal ezelőtt döntés született quitói nagykövetségünk újranyitásáról, ahová külgazdasági attasé kiküldését is tervezi hazánk (Latin-Amerikában egyelőre a brazil és mexikói relációban töltenek be hasonló pozíciót). Emellett felmerült egy quitói magyar kereskedőház létesítésének lehetősége is, így kölcsönösen feltérképezik az együttműködés lehetőségeit olyan stratégiai ágazatokban, mint az infrastruktúra-fejlesztés, energetika, gyógyászat, kutatás-fejlesztés és vízgazdálkodás.

A kutatás és fejlesztés terén a bilaterális kapcsolatok megerősítésének első lépése egyébként az volt, amikor 2012-ben megalakult az a vegyes bizottság, amely főként az élelmiszerbiztonsággal, nanotechnológiával, akvakultúrával, gyógyszerészettel és víztisztítással kapcsolatos közös kutatásokra összpontosít.

Annak ellenére, hogy korábban Ecuador nem csatlakozott Kolumbiához és Peruhoz az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz, idén júliusban az ecuadori kormány és Brüsszel megállapodást írtak alá az ahhoz való csatlakozás kereteiről. A megállapodásnak köszönhetően Ecuador növelheti export tevékenységét az EU felé (halászat, banán, vágott virág, kávé, kakaó, gyümölcs, mogyoró), és az uniós exportőrök is növelhetik jelenlétüket Ecuadorban többek között a gépjárművek és alkoholos italok piacán. Ecuador ugyanis már nem jogosult az általános preferenciarendszer (General System of Preferences/GSP) kínálta egyoldalú előnyökre.

A diplomáciai tárgyalásokat követően Leonardo Arízaga előadást tartott a Budapesti Gazdasági Főiskolán, amelyben a Rafael Correa elnök vezette „polgári forradalom” eddigi sikereiről és kihívásairól beszélt, bemutatva azt az állami tervezési modellt, amelynek segítségével növelni tudták az átlagos életszínvonalat a dél-amerikai országban, miközben csökkentek az olyan terhek, mint például a külső államadósság aránya.