Moszkva beveszi az Északi-sarkot?

Az Északi-sark geostratégiai jelentősége az elmúlt 15 évben igencsak megnőtt, köszönhetően a jégmezők visszahúzódásának. Ezt mutatja az is, hogy számos ország, többek között Oroszország és Kanada is bejelentette, hogy igényt tart bizonyos területeire. Ennek következtében megindultak a diplomáciai csatározások, bilaterális egyezkedések a felosztás érdekében. Oroszország azonban úgy gondolja, hogy ezekben a számára feszült, barátságtalan, esetenként ellenséges időkben más – leginkább katonai- eszközökkel kell biztosítani az orosz érdekek védelmét.

„Újgenerációs radarrendszer létrehozásának munkálatai kezdődtek meg a volgai orenburgi területen”- adta hírül az ITAR TASS ügynökség Alekszandr Golovko, a légtérvédelmi erők parancsnokának nyilatkozatát vasárnap. A Voronyezs rakétavédelmi rendszer továbbfejlesztését Oroszország az Északi-sarkvidék területeire tervezi telepíteni.

Mint azt Golovko elmondta „az új állomások rendszerbe állítása még az év vége előtt megtörténik, annak érdekében, hogy az ellenőrizhesse a potenciális rakétakilövő helyeket mind keleti, mind nyugati irányból.”

Nem ez az egyetlen fejlesztés, melynek célhelyéül Oroszország az Északi-sarkvidéket szemelte ki. Orosz tudósok olyan megfigyelő rendszer fejlesztésén is dolgoznak, melynek célja a tervezett északi-sarki parancsnokság védelme lesz. A munkálatok eredményeként létrejövő rendszer feladata azon északi és nyugati katonai alakulatoknak védelme lesz, melyek az Északi-sarkon biztosítják az orosz érdekeket. A rendszer olyan eszközöket fog integrálni, melyek képesek ellenőrizni a víz alatti, a felszíni, valamint a légi területeket.

A fejlesztésnek köszönhetően nem lesz szükség állandó jellegű járőrfeladatokra a part menti területeken” –mondta Szergej Bojev a Rádiótechnikai és Információs Rendszerek konszern vezérigazgatója az ITAR TASS hírügynökségnek.

A megfigyelő szerkezet területi hatálya ki fog terjedni az Északi-sark egész területére, a Novaja Zemlja szigetcsoportra, Ferenc József-földre, az Újszibériai- szigetekre, valamint a Wrangler-szigetekre is.

Újranyíló bázisok

 Oroszország 2014 végéig kiterjeszti katonai jelenlétét az Északi-sarkon. Ezt több módon kívánja megvalósítani, egy részről a ’90-es évek elején bezárt katonai bázisokat nyitja újra, valamint újabb katonai kolóniákat is szándékozik létrehozni. A sarkvidék arra kijelölt szigeteire légvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul, mely folyamat 2015 októberével bezárólag fog beteljesülni.

Már újranyílt a kotyelnij-szigeti reptér- mely az Újszibériai-szigetcsoport legnagyobbikán található-, valamint Novaja Zemlja déli szigetén levő sugárhajtású vadászgépek fogadására alkalmas katonai repülőtér is.

Amint azt a flotta parancsnoka, Vlagyimir Koroljov admirális elmondta: a hajókon szállított személyzet, valamint felszerelés lehetővé teszi, hogy az említett bázis az év vége előtt megkezdhesse működését.Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben elrendelte az Új- szibériai-szigeteken lévő, 1993-ban bezárt támaszpont újbóli megnyitását. A bejelentésre egy évre, idén szeptember elején hat hajó indult el Szeveromorszk kikötőjéből. A hajók az Északi-flotta kötelékeiből kerültek ki, közöttük volt két darab kétéltű jármű, valamint a Levcsenkó admirális nevű tengeralattjáró-elhárító hajó is.

Dimitrij Bulgakov, helyettes védelmi miniszter a napokban bejelentette, hogy a Védelmi Minisztérium teljesítette a szükséges anyagi eszközök eljuttatását a sarkvidéki hadsereg csoportosulásokhoz.

Az Északi-sarki jelenlét növelése céljából olyan moduláris blokkok kerültek leszállításra a Schmidt-foki egykori szovjet kutató-településre, melyek egy orosz katonai bázis építéséhez kerülnek felhasználásra. A „34”- es típusú moduláris egységek – melyek adminisztratív-lakó, kutató és helyőrségi célokra egyaránt használhatóak-, várhatóan októberben kerülnek összeszerelésre.

Új parancsnokság

Az ITAR TASS hírügynökség október 1-jén közölte, miszerint Moszkva egy északi stratégiai parancsnokság – Sarkvidéki Egyesített Parancsnokság- létrehozását tervezi az Északi-sarkvidéken. A parancsokság alá fog tartozni minden olyan egység, melyet az Északi-sarkvidék területére vezényelnek. A Sarkvidéki Egyesített Parancsnokság fő csapásmérő ereje az Északi flotta lesz, melyet a nyugati katonai körzetről választanak le a tervek szerint ez év december 1-jétől.

Az Északi-sarkvidéken megalakuló katonai parancsnokság annak az orosz folyamatban lévő átfogó programnak a része, melynek célja az orosz jelenlét felépítése a sarkvidéken, Moszkva érdekeinek védelme érdekében. A vélekedések szerint a jelenlegi – leginkább Ukrajna miatt feszült – helyzetben Oroszországnak nem elég csak diplomáciai területen ringbe szállnia a sarkvidéki érdekei védelmében, hanem azt katonai jelenléttel is erősítenie kell.

Az Északi-sark jelentősége

Az Északi-sark stratégiailag több szempontból is fontos szereppel bír. Egy részről itt található becslések szerint a világ még fel nem tárt gázkészletének a 30 százaléka, olajkészletének pedig mintegy 13-15 százaléka.  A Gazprom számításai szerint egyedül a Jamal-félszigeten és a hozzá tartozó sarki tájon megközelítőleg 16 trillió köbméter gáz rejlik. A Nyugati hatalmak szankcióinak következtében Oroszország gyakorlatilag elszigetelődik korábbi kereskedelmi partnereitől, valamint az ország véleménye szerint ezeknek a hatalmaknak „nem érdeke Oroszország szuverén fejlődése”, ezért az csak magára számíthat. Ebben a kiemelt stratégiailag jelentőséggel bír az Északi-sark térsége energiahordozóinak köszönhetően.

Az Északi-sark olvadása kereskedelmi szempontból sem elhanyagolható, ugyanis a jég felolvadásával ez válhat az Európát Ázsiával összekötő új közlekedési útvonallá, mely jóval olcsóbb alternatívája lenne a délinek.