Dél-Wales ad otthont a szeptember 4-én és 5-én megrendezésre kerülő NATO-csúcsnak, amelyen többek között Obama, Merkel és Hollande is tiszteletét teszi majd. A találkozó alkalmával mintegy 60 országból érkező vezetőre, illetve miniszterre számítanak.
A csúcs apropóját a NATO afganisztáni missziójának visszavonása és az ukrajnai események adják. Jó lehetőség ez a katonai szövetség céljainak – demokrácia, stabilitás és biztonság – megerősítésére egy kiszámíthatatlan világban. Legutóbb 1990-ben volt NATO-csúcs az Egyesült Királyságban, Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején, amikor a hidegháború fenyegetése valamelyest még beárnyékolta a nemzetközi arénát és a szövetség jövőbeni szerepe is kérdéses volt. Utóbbit tekintve, nincs ez másként napjainkban sem.
A hidegháború idején a NATO küldetése az volt, hogy megakadályozza a Szovjetunió és a Varsói szerződés törekvéseit, védje tagjainak területi integritását, megállítsa a kommunizmus terjedését Európában. Igaz a fenyegetés természete változott, de a fenyegetettség továbbra is fennáll. Azok számára, akik éltek a vasfüggöny árnyékában és megtapasztalták Oroszország harcias oldalát ez a fenyegetettség élő, vagy legalábbis az ukrán események révén újraéledt.
Kormányközi biztonsági szövetségként, a NATO csak annyira erős, mint az őt alkotó tagállamok. Az európai országok összesen kétmillió egyenruhás férfit és nőt számlálnak, amelyből mintegy 100 000 főt – durván öt százalékot – tesz ki azoknak a száma, akik saját nemzeti határaikon kívül is mozgósíthatóak. 2013-ban a 28 NATO tagországból csak négy – USA, Nagy-Britannia, Észtország és Görögország – költötte GDP-jének (elvárt) két százalékát védelemre.
A gazdasági válság következtében, jellemzően Európa-szerte szűkültek a védelmi fejlesztésekre szánt források. Ezt kompenzálandó a nemzetek közötti együttműködés fokozása (smart defence) került előtérbe. Mindemellett azonban az egyes országok jelentős költségvetés és haderő-csökkentést hajtottak végre. A NATO alapszerződésének 3. cikke kimondja, hogy a tagok minimumként fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védekezőképességüket egy esetleges fegyveres támadással szemben.
Az Ukrajnában, illetve korábban Grúziában történtek azonban elgondolkodtatóak lehetnek, főként a balti államok, valamint Lengyelország számára. A NATO és Oroszország közötti „partnerségi viszony” szűkebbre szabja az ukrajnai válság miatti lehetséges lépések kereteit, mint ahogy azt Lengyelország várná. Kérdés az, hogy lehet-e megoldás a NATO esetleges bővítése. Jelenleg négy tagjelölt ország-Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Grúzia-jöhetnek számításba e tekintetben. A 2012. évi NATO-csúcs alkalmával nem került terítékre a bővítés kérdése és nem úgy tűnik, mintha erre a mostani találkozón zökkenőmentes módon kerülhetne sor, a görög álláspont valószínűleg nem változott Macedónia kapcsán (a névvita kérdése továbbra is fennáll).
A NATO hivatott fenntartani a demokráciát, békét és biztonságot Európában
Katonai segítséget kért az ukrán külügyminiszter a NATO-tól. Merkel segítséget ígért a balti államoknak, de állandó támaszpont létesítéséről szó sem lehet, Lengyelország legnagyobb szívfájdalmára. Az ukrán válság korábbi szakaszában Lengyelország már többször kért támogatást, megerősítést a NATO-tól a kollektív védelem megerősítése címén. Közben az orosz „humanitárius” konvoj pénteken átlépte az orosz-ukrán határt, amit Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök is nyilatkozatban ítélt el és a konfliktus eszkalációjaként értelmezett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott az ügyben. Angela Merkel szombaton találkozik Petro Poroshenko ukrán elnökkel, augusztus 26-án pedig Putyin és Petro Poroshenko tárgyal majd a békéről Minszkben. Közben a walesi NATO-találkozó előkészületei is gőzerővel folynak. Körülbelül tízezerre tehető az eseményen várhatóan szolgálatot teljesítő rendőrök száma, mintegy 20 kilométernyi kordon veszi majd körül a newporti helyszínt.
A megerősített védelemre annál is inkább szükség van, mivel az Iszlám Állam milícia a közelmúltban posztolta a youtube-on egy újságíró (James Foley) kivégzését ezzel üzenve Barack Obama amerikai elnöknek Amerika iraki légicsapásaik miatt. A kivégzést végrehajtó személy brit akcentussal beszélt, nagy valószínűséggel brit állampolgár. A csúcstalálkozó biztosításáért felelős rendőri egység vezetője, Chris Armitt londoni sajtóértekezletén meg is jegyezte: a kockázat nagyon is valós.
Orosz Judit