Jól jár az importtilalommal Szerbia

Sem drágulásra, sem árcsökkenésre nem lehet számítani Szerbiában az orosz embargó, illetve az abból következő megnövekedett szerb export miatt – jelentette ki Snezana Bogosavljevic-Boskovic szerb mezőgazdasági miniszter a Vecernje Novosti című napilap csütörtöki számának adott interjúban. Szerbia számára az embargó egyedülálló esélyt jelent, amit ki is akarnak használni.

Moszkva úgy határozott, hogy augusztus 7-étől egy évre megtiltja az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Norvégiából származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját, Szerbia azonban felkerült azon országok listájára, amelyek előnyhöz jutnak Oroszország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel való ellátásában. A tárcavezető szerint ez olyan egyedülálló esélyt jelent Belgrád számára, amelyet nem szabad elmulasztani. Hozzátette azonban, hogy mindenképpen tiszteletben kell tartani az orosz elvárásokat és előírásokat.

„Az orosz fél minden mezőgazdasági és élelmiszeripari termékünk iránt érdeklődik, különösen a hús- és tejtermékek, valamint a zöldség és gyümölcs iránt, sajtot pedig bármekkora mennyiségben kiszállíthatnánk” – magyarázta a miniszter.

Bogosavljevic-Boskovic csütörtökön Moszkvában tárgyal orosz kollégájával, a téma egyebek mellett a további exportlehetőségek kiaknázása, illetve a szerb termékek orosz piacra való bevezetése lesz.

Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter néhány napja felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia az idén eddig 117 millió dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket Oroszországba, az év végéig ezt 300 millió dollárra növelhetnék. Tavaly egész évben 172 millió dollár volt a mezőgazdasági export ebben a relációban.

Jelentősen csökkent a második legnagyobb orosz bank féléves profitja

Jelentősen csökkent a második legnagyobb orosz hitelintézet, a VTB féléves adózott eredménye a tavalyi azonos idősszakkal összevetve.

Az államilag ellenőrzött VTB adózott eredménye 5 milliárd rubel(138 millió dollár) volt a június végéig záródott hat hónapban. Ez 82 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 27,6 milliárd rubeltől.

A nyereségcsökkenést az orosz gazdaságnövekedés lassulása, valamint az ukrán válsággal kapcsolatos politikai döntések okozták, de szerepet játszott az is, hogy a rossz hitelekre félretett tartalékot a tavalyi első félévi 50,7 milliárd rubelről 92,8 milliárd rubelre kellett növelni.

Benyújtotta lemondását az ukrán gazdaságfejlesztési miniszter

Pavlo Seremeta a lemondásáról szóló dokumentumot szerdán küldte el az ország parlamentjének, de ezt csak csütörtökön hozták nyilvánosságra.

A miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán a következőket írta: „Ahelyett, hogy tovább harcoljak a régi rendszerrel, úgy döntöttem, az új rendszert építő jövő embereivel fogok össze.”

A miniszter későbbre ígérte lemondása pontos okának az ismertetését.

Pavlo Seremeta február 27-étől töltötte be a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszteri posztot.