Éles harc az EU külügyi főképviselői pozíciójáért

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztján Catherine Ashton ötéves mandátuma hamarosan lejár. A pozícióra több jelölt is van: Federica Mogherini, olasz külügyminiszter, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Kristalina Georgieva, bolgár közgazdász. Sokan Mogherinit esélyesnek tartják, illetve az olasz vezetés is komoly reményeket táplál ezirányban – Mogherini személye azonban több okból is vitatott.

Az EU Bizottság ötéves mandátumának lejárta miatt jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogy melyik ország kit szeretne jelölni EU biztosi posztra. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke augusztusra gondolkodási időt kért, hogy át tudja gondolni az egyes országok jelöléseit. Fontos szempont a Bizottság összetételében, hogy Juncker elvárása szerint a 28 biztos közül legalább 9 nőnek kell lenni, ahogy a Barroso-féle Bizottságban is, ez pedig jelen állás szerint nem biztos, hogy megvalósul. Ugyanakkor a hagyományosan patriarchális rendszeréről híres Olaszország ezúttal pozitív irányba billentené a mérleget azzal, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Federica Mogherinit, jelenlegi olasz külügyminisztert jelölné. A posztot betöltő személy ugyanis egyúttal az EB alelnöke is.

Kételyek Mogherinivel kapcsolatban

Mogherini személye rendkívül vitatott, ugyanakkor elképzelhető, hogy politikai alku révén mégis ő lesz a befutó a külügyi posztra; Olaszország gazdasági helyzete ugyanis nem áll fényesen, ősztől akár újból túlzott-deficit eljárás alá kerülhet az ország. Egyes találgatások szerint Juncker akár engedne is az olaszoknak abban, hogy Mogherini legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, azért, hogy ne kelljen elnézőnek lennie bizonyos gazdasági kérdésekkel kapcsolatban.

A Mogherinivel szemben felhozott aggályok elsősorban arra irányulnak, hogy nincs kellő nemzetközi, külpolitikai tapasztalata. Matteo Renzi olasz kormányfő ezzel szemben sejtelmesen csak annyit mondott, hogy ha nem lenne meggyőződve Mogherini alkalmasságáról, nem jelölte volna a tisztségre.

A konkurencia

Mogherini nagy kihívója az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztján Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki Junckerhez hasonlóan szintén a néppárthoz kötődik. Ugyanakkor sokak szerint egy szocialista vagy liberális érzelmű politikus esélyesebb a posztra, mivel az Európai Bizottság elnöki tisztjét a néppárti Juncker kapta meg. Sikorski esélyeinek nem kedvez az sem, hogy egy komoly diplomáciai melléfogásnak is főszereplője volt: júniusban ugyanis egy beszélgetésen panaszkodott David Cameron, brit miniszterelnök alkalmatlanságáról, amiért állítólag túlzottan befolyásolják az euroszkeptikusok. Emellett Sikorski erősen megkérdőjelezte Lengyelország és az Egyesült Államok közötti szövetséget, értéktelennek titulálva azt. Lévén, hogy erősen Moszkva-ellenes hírében áll, jó ellensúly Mogherinivel szemben, akit az ukrán válság kapcsán azért értek kritikák, mert túlságosan oroszpártiként lépett fel. Renzi azzal védte meg Mogherinit, hogy jogos Moszkvával szemben szankciókat alkalmazni, ugyanakkor szükséges nyitva tartani egy kommunikációs csatornát is.

Sikorski pozícióját erősíti az is, hogy a közép-kelet-európai blokkot képviseli, és van olyan igény, hogy ez a régió megfelelő képviseletet kapjon az EU-ban.

Az EU külügyi főképviselői posztjánál felmerült másik női jelölt Kristalina Georgieva, bolgár közgazdász, aki jelenleg a nemzetközi együttműködésért felelős európai biztos. Róla szintén úgy tartják, hogy keményen lép fel Moszkvával szemben. Az Európai Néppárthoz kötődik, ugyanakkor szakemberként tartják számon, főleg, mivel a Világbank alelnöki pozícióját is betöltötte. Gyenge pontja, hogy az a Plamen Oresharski javasolta, akinek a kormánya idén júliusban megbukott, bár elképzelhető, hogy jelölését a jelenleg regnáló átmeneti kormány is támogatja. Erőssége, hogy Moszkvában tanult, és több nemzetközi szervezetben is az orosz kapcsolatokért volt felelős, így rálátással rendelkezik az ukrán válság és az orosz kapcsolatok megfelelő kezeléséhez.

Juncker figyelmeztetése

Junckernek is vannak kifogásai az olasz jelölt ellen, ennek egy július végi, Renzivel folytatott telefonbeszélgetés során adott hangot. Juncker számára világossá vált a július 16-án tartott európai csúcstalálkozón, hogy Mogherini ellen várhatóan az uniós tagállamok többsége vétóval fog élni, emiatt azt javasolta Renzinek, hogy dolgozzon ki egy B tervet is, és javasoljon mást. Ugyanakkor azért is nehéz az erőviszonyok pozicionálása, mert az említett csúcstalálkozó eredményeit mindenki másképp értelmezi. Míg Juncker szerint ez az olasz jelölt gyenge támogatottságát mutatta, addig Renzi nem érzékelte Mogherini népszerűtlenségét.

Az olasz jelölttel kapcsolatban az a probléma, hogy megnehezíti a 28-ak azon óhajának teljesítését, amely szerint a kelet-európai régió megfelelően magas szintű képviseletet kapjon az EU-ban. Márpedig Európa keleti fele jelenleg csak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára állított ki jelöltet, a többi magas szintű uniós posztra nincsen egyértelmű jelölt ebből a régióból.

Miért éppen Mogherini?

Azon túl, hogy Renzi nyilván meg van győződve külügyminisztere alkalmasságáról az EU külügyi csúcspozícióra, az is szerepet játszik jelölésében, hogy a Bizottság összetételében a nemek aránya most fontos kérdés, így egy nő nagyobb eséllyel indulhat a pozícióért. Ezenkívül elsődleges szempont, hogy Mogherini a baloldali Demokrata Párt tagja, ami szintén erősítheti esélyeit, lévén, hogy Juncker jobboldali, és fontos a politikai erők egyenlő képviselete a magas pozíciókon.

Nem kizárt, hogy amennyiben Mogherini nem kapja meg az EU külügyi főképviselői pozícióját, más kártyákat játszik ki Renzi. Egyik ilyen lehetőség, hogy a 2006 és 2008 között külügyminiszteri posztot betöltő Massimo D’Alemát jelöli külkereskedelmi biztosnak.

A kérdés augusztus 30-án dől el, amikor az EU vezetői döntenek a külügyi főképviselő személyéről, és csak ezt követően döntenek majd el a Bizottság összetétele is. A jelenlegi tervek szerint az EU új külügyi főképviselője november 1-jén lép hivatalba.