Meghaladja az ötszázat a palesztin halottak száma

Meghaladta az ötszázat a palesztin halottak száma hétfőre a gázai övezeti konfliktusban gázai egészségügyi források közlése szerint. Közben Izrael politikai, katonai és tudományos módszereket is bevet a gázai alagutak jelentette veszély elhárítására.

Egy kilenctagú család hét gyermekkel egy éjszakai izraeli légicsapásban halt meg – nyilatkozta Asraf Al-Kudra, a gázai segélyszolgálat vezetője. Egy másik vasárnapi bombázásban tizenhatan vesztették életüket az övezet déli részén, Hán-Juniszban. A legutóbbi áldozatokkal együtt ötszáz fölé emelkedett a palesztin halottak száma.

Izraeli oldalon eddig húszan haltak meg, 18 katona és két civil. 

Dél-Izraelben reggel az utakat lezárták, a rádió közlése szerint “biztonsági esemény” miatt. A hadsereg utólagos bejelentése szerint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet soraiba tartozó fegyveresek két csoportban korán reggel behatoltak izraeli területre az övezettől északkeletre egy alagúton át, és tűzharcba keveredtek ott állomásozó izraeli katonákkal. Legkevesebb tíz palesztin életét vesztette az összecsapásokban. A két közeli kibuc lakóit arra kérték az izraeli hatóságok, hogy ne hagyják el házaikat, amíg a katonák befejezik a terület átfésülését.

Közben a Háárec című újság honlapja hétfő reggel azt írta, hogy újabb több száz méterrel haladtak előre vasárnap éjjel a Gázai övezetben az izraeli katonák. Gáza város Szadzsahíja nevű északkeleti negyedében több helyen tűzharcba kerültek a Hamász fegyvereseivel. Reggel egy öngyilkos merénylő közelítette meg az egyik egységet, de észrevették és tüzet nyitottak rá. Az összecsapásokban tíz palesztin fegyveres vesztette életét, húszat őrizetbe vettek és Izraelbe vittek kihallgatásra. Az izraeli oldalon nem voltak halálos áldozatok, a sebesülteket izraeli kórházakba szállították. 

Több alagút bejáratát találták meg a katonák az izraeli határhoz legközelebb lévő Szadzsahíja lakónegyedben, amelyek a Hamász föld alatti bunker, közlekedő és támadó rendszeréhez tartoznak. Az egyik alagút izraeli kijárata az övezet szomszédságában lévő Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett.

Az ENSZ segélyszervezete, az UNRWA átadta az övezetet irányító Hamásznak az egyik iskolájában tárolt és múlt héten megtalált húsz rakétát – jelentették az izraeli hatóságok. Az UNRWA szóvivője közölte, hogy a “helyi hatóságoknak” továbbították a rakétákat.

Izrael július 8-án hajnalban kezdett légi hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. Az offenzívának kettős célja van: csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre, és csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát. A hadművelet előzménye az volt, hogy három izraeli és egy palesztin tizenéves elrablását és brutális meggyilkolását követően megnőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, az izraeli hatóságok sok palesztint, főleg Hamász-tagot őrizetbe vettek, a palesztinok pedig fokozták az izraeli területek elleni rakétatámadásokat.

Megsemmisítik a palesztin alagutakat

A Hamásszal folytatott tűzszüneti tárgyalások egyik kulcskérdése Izrael szemszögéből a Gázai övezet alatt megépített támadó alagutak ügye, amelyek stratégiai veszélyt jelentenek, hiszen az ország területén található kijárataikon bármikor terrorcselekményeket, emberrablásokat hajthatnak végre az övezetből induló iszlámista fegyveresek. 

A kérdés politikai-tárgyalásos megoldása háttérbe került a katonai rendezés javára, amikor a Hamász elutasította az egyiptomi tűzszüneti javaslatot. Az Izraelbe vezető alagutak megtalálása és felrobbantása a csütörtök éjjel megindított szárazföldi hadművelet egyik legfontosabb célja lett.

Vasárnap esti közös sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu komrányfő és Móse Jaalon védelmi miniszter azonban közölte, hogy nem számítanak száz százalékos sikerre, mert reménytelennek tűnik a konfliktus diplomáciai megoldásáig rendelkezésre álló időn belül minden egyes alagút felszámolása.

Hétfő délutánig a hosszú évek alatt kiépített alagútrendszer negyvenöt lejáratát találták meg a katonák, többet közülük mecsetekben és lakásokban. A katonai szóvivők szerint tizenhárom két-három kilométer hosszú alagút szeli át az izraeli határt, átlagos mélységük huszonöt méter. A megtalált alagutak berobbantását nagy mennyiségű folyékony robbanószer bejuttatásával oldják meg.

Az alagutak védelmet nyújthattak volna az izraeli bombázások ellen a civileknek, a gázai gyermekeknek és nőknek, ha beengedik oda őket, de csak az iszlamista harcosok életét és mozgását biztosították a légi támadások ellen. Mások – akár 2 ezer is – gazdasági célúak, az Egyiptomból való csempészetet szolgálják, kijátszva az izraeli blokádot.

 A július nyolcadikán kezdődött Erős Szikla hadművelet idején öt alkalommal jelentek meg izraeli területen hamászos fegyveresek az övezetből. Többször észrevették őket a területet folyamatosan figyelő katonák, de kétszer meglepetésszerű támadást hajtottak végre az alagutak segítéségével.

Az Izraelre leselkedő stratégiai veszély mértékét jelzi, hogy az egyik megtalált kijárat a Kiszufim nevű kibuc ebédlőjébe vezetett, és egy jól időzített terror támadás egy zsidó ünnep idején, amikor az egész közösség együtt található a helyiségben, súlyos következményekkel járhatott volna.

Azonban hiába semmisítik meg sikeresen akár az összes alagutat a katonák, az övezet iszlámista szervezetei pár év alatt ismét létrehozhatják az emberrablás és a terror fenyegetését.

Ennek megakadályozására a Jediót Ahronót című újság „Fény az alagút végén’ címmel hétfőn egy igen drága, de megvalósítható megoldást vázol fel. A tervek szerint a gázai határ hetven kilométeres teljes hosszában a föld alatt huszonöt méter mélyen alagutat ásna Izrael, amelyben érzékelő berendezéseket helyezne el, amelyek jeleznek minden földmozgást fölötte és alatta, meghatározva az esetleges ásások helyét, és ezzel lehetővé téve a munkálatok felszámolását.

Az újabb izraeli védelmi rendszer a rakétákat semlegesítő Vaskupolához hasonlóan igen drága, létrehozása két és fél milliárd sékel (kb. százötven milliárd forint) lehet, de az azt kidolgozó tudósok szerint teljes mértékben megvalósítható a jelenlegi technológiákkal – írja a Jediót Ahronót.

Egy korábbi, felszíni próbálkozás azért hiúsult meg, mert a szenzorok észlelték gépkocsik mozgását több száz méteres távolságból, és hamis riasztást adtak le.

Kitekintő / MTI

Friss hírek