Lesz aktív amerikai katonapolitika Európában

Barack Obama amerikai elnök egy új kelet-európai stratégiát hirdetett meg a héten Varsóban elmondott beszédében, Ukrajna NATO-csatlakozásának azonban kicsi a valószínűsége – fejtette ki egy orosz elemző a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap pénteki számában az MTI moszkvai tudósítójának összefoglalója szerint.

Alekszej Fenyenko, a moszkvai Lomonoszov egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének docense Obama kijelentéseiből arra következtet, hogy Washington „visszatér az aktív európai katonapolitikához”, növeli kelet-európai szövetségeseinek katonai erejét és meg akarja őrizni Ukrajnának a Krím félsziget márciusi Oroszországhoz csatolása előtti határait, erősítve a kelet-európai ország együttműködését a nyugati biztonsági struktúrákkal.

Fenyenko arra is emlékeztetett, hogy Joe Biden amerikai alelnök már több mint két hete Bukarestben kilátásba helyezte, hogy az ukrán válság katonapolitikai stratégiájának átgondolására készteti a NATO-t. Az elemző szerint kelet-európai politikájának megújítása mellett Washington megkezdte a NATO és Moszkva közötti együttműködés 1997-ben aláírt alapító okiratának felülvizsgálatát is.

A dokumentum aláírói rögzítették, hogy nem tekintik egymást ellenségnek és a kölcsönös bizalomépítés, a közös biztonság jegyében megkezdik együttműködésüket. Egyidejűleg létrehozták az Állandó Közös Tanácsot, a jelenlegi NATO-Oroszország Tanács elődjét. Az orosz szakértő emlékeztetett arra, hogy az alapító okiratban a NATO vállalta, nem telepít atomfegyvereket és nem küld nagy katonai kontingenseket a szövetség új tagállamainak területére. Moszkva azt ígérte, hogy nem fenyegeti ezeket az új tagországokat és folytatja a leszerelési tárgyalásokat. 2002-ben a római nyilatkozatban a NATO bővítésének második hulláma előtt a szervezet és Moszkva megerősítették szándékukat.

„Most azonban megváltozik a helyzet, az Obama-adminisztráció ürügyet talált az ukrajnai válságban az Oroszországgal való együttműködés felülvizsgálatára – írta az orosz elemző. Szerinte az amerikai katonák Lengyelországba küldése, az amerikai hadiflotta egységeinek rendszeresen behajózása a Fekete-tengerre, és a NATO katonai műveletei Észtországban – mindez az Egyesült Államok új stratégiájának keretében történik, amely a kelet-európai katonai jelenlét bővítését célozza. A szakértő úgy véli, hogy a balti-tengeri és fekete-tengeri régióban megjelenhet az USA „teljes értékű” katonai infrastruktúrája.

A docens szerint az Egyesült Államok Lengyelországra és Romániára támaszkodva „erődöket” épít ki Kelet-Európában. „A Baltikumban ezt a szerepet Washington Észtországra osztja ki, mivel annak területéről ellenőrizhetik a Finn-öbölt, és mert Lettországot potenciálisan instabil országnak tekintik az amerikai szakértők az ott élő nagy számú orosz lakosság miatt.

Letörnék az önállóskodást

Az orosz szakértő arra is kitér cikkében, hogy Washington megpróbálja letörni egyes kelet-európai országok törekvéseit. Magyarországot és Szlovákiát emelte ki, mint amelyek „Oroszországgal önálló politikát igyekeztek kialakítani”. Fenyenko utalt arra, hogy „ingadozik” a bolgár vezetés is, amely a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításáról tárgyal az orosz Gazprommal. Az orosz szakértő szerint az amerikai kormányzat feladata, hogy oroszellenes hangulatot szítson Budapesten, Pozsonyban és Szófiában.

Az MGU szakértője a Nyezaviszimaja Gazetának azt is kifejtette, „az amerikai szakértőket aggasztja, hogy a Krím félsziget Oroszországgal egyesítése után Oroszország visszaállította uralmát a Fekete-tengeren”. Washingtonban nem biztosak Törökország jövőben állásfoglalásában sem, ezért alternatív megoldásként Románia és Bulgária tengerpartját szemelték ki az amerikai katonai infrastruktúra elhelyezésére. Joe Biden amerikai alelnök kijelentéseiből azt a következtetést vonja le, hogy Washington a krími orosz támaszpont ellentételezéseként akar bázisokat kiépíteni.

Fenyenko szerint bár az Egyesült Államok be akarja vonni Ukrajnát a NATO megújított katonai stratégiájába, kicsi a valószínűsége annak, hogy az Oroszországgal szomszédos állam belépjen az észak-atlanti szövetségbe. A kijevi hatalom támogatását Washington inkább NATO-beli szövetségesein keresztül tudja megvalósítani.

Az orosz elemző szerint az amerikai szakértők között nincs egyetértés Ukrajna jövőjéről. Egy részük szerint meg lehet őrizni a március 17. (a Krím elszakítása) előtti határokat, mások azonban úgy gondolják, hogy a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Donyec-medence is „odaveszett”. Azt sem zárják ki, hogy Ukrajna „lecsökkentett területével” megkezdi a NATO-csatlakozást.