Megkezdődött az egyiptomi elnökválasztás

A Muszlim Testvérek felszámolása, Egyiptom gazdasági helyzetének javítása, valamint a biztonság és stabilitás helyreállítása – ezek az egyiptomi elnökválasztás szinte biztos befutójának, Abdel Fattah Sziszinek a kampányígéretei. A két napig tartó választáson, amelyen mindössze két jelölt között lehet dönteni, ötvenhárommillióan adhatják le voksukat, eredmény pedig június elejére várható.

Hétfőn kezdődött a két napig tartó egyiptomi elnökválasztás, amelyen mindössze két jelölt indult: a jelenleg is az országot irányító Abdel Fattah Sziszi, valamint a baloldali Hamdin Szabahi. A két napos választáson több mint ötvenhárommillió választásra jogosult adhatja le voksát a huszonötezer szavazóhelyiségben. A választás tisztaságát mintegy tizenhatezer bíró mellett többek közt az EU és a volt amerikai elnök, Jimmy Carter által alapított Carter Center is felügyelni fogja. A választás eredményét várhatóan június 5-én fogják közzétenni, fellebbezésre pedig nincs lehetőség.

A külföldön élő egyiptomiak már korábban leadhatták szavazatukat. Mintegy száznegyven országban több mint háromszázezren adták le voksukat, 94%-uk pedig a biztos befutónak tartott Sziszit támogatta.

Többen bejelentették, hogy bojkottálni fogják az elnökválasztást, köztük a már terrorszervezetnek nyilvánított Muszlim Testvérek, valamint az Április 6. Mozgalom és az Erős Egyiptom Párt is, amelyet a Muszlim Testvérek egy korábbi vezetője, Abdel Muneim Abdul Futuh vezet. 

A Carter Center, amely az emberi jogok elkötelezett harcosa, egy május 16-i jelentésében aggodalmát fejezte ki az egyiptomi elnökválasztással kapcsolatban, szerinte ugyanis a kampány során nem volt adott a szabad versengés. 

2013. július 3-án Sziszi volt az, aki megdöntötte az ország első demokratikusan választott elnökének, Mohamed Murszinak a hatalmát. A Muszlim Testvérek támogatását élvező Murszit kritikusai azzal vádolták, hogy „ellopta” a 2011-es forradalmat, félreállítva a mérsékeltebb és liberálisabb feleket, valamint tovább rontott Egyiptom eleve gyengélkedő gazdaságán. Murszi természetesen mindent tagadott, és azzal vádolta meg a katonaságot, hogy alá akarják ásni hatalmát. 

A puccs óta Sziszi vezeti az országot, aki bár először tagadta, hogy indulna az idei elnökválasztáson, később mégis lemondott védelmi miniszteri posztjáról, amely jelölésének egyetlen akadálya volt. A védelmi miniszteri posztra egyébként még 2012 végén Murszi nevezte ki Sziszit. A puccs miatt sokan úgy tekintenek Sziszire mint az emberre, aki megmentette Egyiptomot attól, hogy iszlamista állammá váljon. 

A puccs óta kemény leszámolás folyik az országban. Tavaly július óta legalább negyvenegyezer embert vettek őrizetbe vagy tartanak most is fogva, több százan pedig életüket vesztették összecsapásokban vagy halálra ítélték őket. Többségük Murszi támogatója volt, azonban akadtak olyanok is, akik kritikus liberális hangjuk miatt kerültek szembe a hatalommal.

Választási programjában Sziszi Egyiptom stabilitásának és biztonságának helyreállítását, valamint az adósságterhelt gazdaság fellendítését ígérte. Kijelentette továbbá, hogy folytatni fogja a terrorizmus elleni harcot. 

Szabahi korábban parlamenti képviselő volt, a 2012-es választáson pedig harmadik helyen futott be. Választási ígéretei között szerepel a több ezer politikai fogoly szabadon engedése, valamint a vitatott gyülekezési törvény eltörlése, amely kimondja, hogy tíz vagy annál több személy nem gyűlhet össze közterületen előzetes hatósági engedély nélkül. Sziszihez hasonlóan Szabahi is megígérte, hogy amennyiben elnöknek választják, igyekezni fog letörölni a Muszlim Testvéreket Egyiptom politikai palettájáról. 

Emad Shahin egyetemi oktató a Jazeerának adott interjújában egy Mercedes és egy bicikli versenyéhez hasonlította a jelenlegi elnökválasztást, hiszen míg Sziszi az elmúlt tíz hónapot nyílt vagy bújtatott kampánnyal töltötte, addig Szabahi erre alig kapott lehetőséget.  

A választók közül sokan azért tartják Szabahit alkalmatlannak az elnöki pozícióra, mert nem rendelkezik annyi tapasztalattal, mint Sziszi. Sziszire azonban sokan katonai háttere miatt nem szavaznak.

Sziszit egyébként sokan kritizálják kampánya miatt, hiszen közvetlen és élő beszélgetések helyett előre rögzített interjúkat volt csak hajlandó sugározni, valamint visszautasította a Szabahival való élő vitát is.

Az Egyiptomot 2011-es bukásáig irányító diktátor, Hoszni Mubarak már korábban támogatásáról biztosította Sziszit. 

Sziszi győzelme esetén erősödhet Egyiptom és az Öböl három állama, Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek közötti viszony, hiszen ezek az országok dollármilliárdokkal támogatták Egyiptomot Murszi megdöntése után, valamint részben Egyiptom miatt diplomáciai válság alakult ki köztük és Katar között. Egyiptom Katarral és Törökországgal való viszonya azonban várhatóan feszült marad, hiszen mindkét állam Murszit és a Muszlim Testvéreket támogatja. 

Sziszi várhatóan Oroszországgal is jó kapcsolatot ápol majd, hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök már hónapokkal a választás előtt kijelentette, hogy támogatja Sziszi elnökségét.