Besúgókat toboroznak a terroristák ellen

Sajátos módszerrel próbálja a New York-i rendőrség bevonni a bevándorlókat a terrorizmus elleni harcba.

A rendőrök New York-ban bevándorlókat, közülük is főleg a muszlimok nyelvtudását használnák fel a terrorizmus elleni harcban – jelenti a Reuters a New York Times-on keresztül.

A New York Times feltáró munkájának köszönhetően kiderült, hogy a nagyvárosi rendőrség kisebb szabálysértéseket elkövető külföldiket akart hírszerzői munkára befogni. A rangidős tisztekkel folytatott interjúk, és a megszerzett dokumentumok mind azt támasztják alá, hogy összesen 220 beszervező elbeszélgetésre került sor 2014 első negyedévében. A meghallgatásokat a Városi Kihallgató Csapat (Citywide Debriefing Team) bonyolítja le. A hatósági szerv létrehozására a 2001. szeptember 11-ei támadások után volt égető szükség, magyarázta a Hírszerzési Egység helyettes rendőrfőnöke, John Miller. A riporterek kíváncsiak voltak arra is, hogy kiket céloztak meg: „Olyan embereket kerestünk, akik betekintést nyújthatnak a terrorizmus világába. Beszélgetés nélkül pedig ez nem megy” – nyilatkozta Miller. A lap értesülései szerint az interjúalanyok zöme muszlim származású volt.

Bár a rendőrség szerint a kihallgatások önkéntesek voltak, az érintettek fenyegetve érezték magukat. Egy afgán ételárúst azért vettek elő, mert vitába keveredett egy parkolási bírság miatt. A detektívek megkérdezték tőle, hogy ismer-e embereket az Al-Káidából, majd a mecsetében imádkozó társairól akartak többet megtudni. Ezt követően megkérték, hogy gyűjtsön információt nekik más muszlimokról és utazzon vissza Afganisztánba, amire a férfi ijedtében igent mondott. A férfi a lap munkatársainak az incidenst megrázónak írta le. Elmondta, hogy elengedése óta nem hallott az egyenruhásokról.

A terroristák felkutatására a Nagy Alma rendvédelme többek között az ún. Nexus hadműveletet is kidolgozta. A két éve működő programhoz csatlakozó cégek és üzletek minden olyan gyanús üzleti tranzakciót jelenthetnek a hatóságoknak, ami szerintük terrorista tevékenységhez köthető. A gyanús eseményeket elkövető személyek, vagyis a terroristák listája ám igen nagy lehet, ha a rendőrség korántsem szűk fogalmazását vesszük alapul:

„…A terroristák hiteles vásárlóknak adhatják ki magukat, hogy megvásároljanak vagy béreljenek bizonyos anyagokat, eszközöket, vagy hivatalos szakképzésben részesüljenek a megfelelő tudás és engedélyek elsajátítása érdekében. Továbbá, fennáll annak a veszélye, hogy a kérdéses egyének egyszerűen ellophatnak bizonyos járműveket, eszközöket, vagy anyagokat. Módszertől függetlenül, az így megszerzett tárgyakat ezután terrorista cselekedethez használhatják fel.”

Bár a „szomszéd is terrorista lehet” politikával a kormány jól propagandálja a terrort hazájában, az ország terrorellenes módszereit kételyek övezik. Mint januárban már kiderítették, a legfőbb fegyvernek számító lehallgatási program hatékonyságát a Fehér Ház jócskán túlbecsülte. A kutatás szerint 2001. szeptember 11-e óta a terroristák ellen indított 225 ügynek mindössze 1,8 százalékánál tudták a nyomozás elindításához használni a begyűjtött hívásadatokat. Az évek alatt az Egyesült Államok saját iparágává nőtte ki magát a nemzetbiztonsági költekezés. A tavalyi a költségvetésnek megközelítőleg negyedét tette ki a haza védelme, míg az oktatásügyre csupán annak 4 százalékát szánták.