Amikor feszült csend telepedett Palermóra

Harminc évvel ezelőtt több mint négyszáz ember került a vádlottak padjára Palermóban, a maffiában való közreműködés gyanúja miatt. Több mint száz év elteltével ez volt az olasz állam első lépése a szicíliai maffiával szemben. A példátlan akció Giovanni Falcone és Paolo Borsellino vizsgálóbírók kitartó munkájának az eredménye. A maratoni per 1986. február 10-én kezdődött és közel két évig tartott.

A nyolcvanas évek elején kirobbant második szicíliai maffiaháború már nem csupán a családok belügye volt. Palermó utcáin mindennapossá váltak a gyilkosságok, a corleonei klán nem kímélt senkit: rendőrtiszteket, bírókat, politikusokat, újságírókat is a céltáblájára tűzött.

A bátor csapat, amely szembe mert szállni a maffiával

1982. július 29-én egy autóba rejtett bomba végzett a lakása előtt Roberto Chinicci vezető vizsgálóbíróval, Falcone felettesével. Egy Firenzében élő, de szicíliai származású, halk szavú, nyugdíj előtt álló bíró, Antonino Caponnetto a hír hallatán bátor lépésre szánta el magát: kérte, hogy átvehesse Chinicci posztját. Caponnetto megszervezte azoknak a vizsgálóbíróknak a csoportját, akikkel végzetes csapást kívánt mérni a maffiára. Ők voltak Giovanni Falcone, Paolo Borsellino, Giuseppe Di Lello és Leonardo Guarnotta.

Falcone (a név Sólymot jelent) és Borsellino a mai napig a maffia elleni küzdelem szimbólumai. Mindketten Palermóban születtek, megrögzött harcot folytattak a maffia ellen, barátok voltak és kollégák.

Falcone vizsgálóbíróként 1984-ben Brazíliába repült, hogy találkozzon Tommaso Buscetta-val, a két világ főnökeként ismert szicíliai származású maffiavezérrel. A férfit az amerikai hatóságok hamarosan kiadták Olaszországnak, majd miután Buscetta az őt hazafelé szállító repülőgépen öngyilkosságot kísérelt meg, azt túlélve eldöntötte, hogy vallomást tesz. De csak Falconének volt hajlandó beszélni. A két férfi kapcsolata alapjaiban változtatta meg a maffiáról addig kialakított képet.

A szervezet leleplezése

Tommaso Buscetta volt a legjelentősebb pentito a szicíliai maffia történetében. Ahogy Falcone mondta: „Buscetta előtt csak felszínes elképzeléseink voltak a maffiáról.” 

Falcone és kollégái hónapokon át, a legnagyobb titokban hallgatták az omertá-t (hallgatási esküt) megszegő férfit, akinek történetei nyomán egy tökéletesen működő szervezet képe rajzolódott ki előttük: a Cosa Nostra-é.

Buscetta volt az első, aki nevén nevezte a szicíliai maffiát. Beszélt a családokról, azok főnökeiről, a mellettük dolgozó consigliere-ékről (tanácsadó), a cupoláról, azaz az egész szervezetet irányító bizottságról. Elmagyarázta, hogy az uomini d’onore-k (tiszteletreméltó férfiak) tizenegynéhány tagja fölött egy capodecina (kapitány) áll, aki a capofamiglia-nak (a család fejének) jelent. Három egymással szomszédos család tartozik egy mandamento-ba (kerületbe), amelyeknek főnökei a Bizottság tagjai. Ezen a szinten születnek a legfontosabb döntések, a halálos ítéleteket itt hagyják jóvá. A cupola feje a capo dei capi, vagyis a főnökök főnöke. Falcone jellemzése Buscettáról jól példázza, hogy mennyire kevés információval rendelkeztek az olasz hatóságok a maffiáról: „Olyan volt nekünk, mint egy nyelvtanár, aki úgy megtanít minket egy idegen nyelvre, hogy végre nem kell kézzel-lábbal mutogatnunk egymásnak.”

Ezt a szabályosan működő rendszert és a régi hagyományok tiszteletét vette semmibe a Corleone-klánt vezető Totó Riina a második maffiaháború kirobbantásával, ezzel magyarázta Buscetta azt a döntését, hogy együttműködik a hatóságokkal. „Nem én hagytam el a Cosa Nostra-t, a Cosa Nostra hagyott el engem” – mondta.

Letartóztatások és perek 

Falcone és Borsellino 8607 oldalnyi bizonyítékot gyűjtött össze. 1984. szeptember 29-én Caponnetto az Igazságügyi Palotában sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a két világ főnöke együttműködik az igazságszolgáltatással és hogy a vallomások alapján 366 elfogatóparancs van a kezükben. Alig egy hónapon belül ez a szám már bőven meghaladta a négyszázat. A történelemben először Falcone és Borsellino értek el a maffia legfelső szintjéig. Bilincs kattant a corleonei születésű, egykori palermói polgármester, a Kereszténydemokrata Párt tagja, Vito Ciancimino kezein. Letartóztatták a sziget leggazdagabb vállalkozóit, a Salvo unokatestvéreket, Ignazio és Antonino Salvot, akiknek palermói luxushoteljében Salvatore Lima, az olasz és az Európai Parlament tagja, valamint maga a miniszterelnök Giulio Andreotti is megfordult. Igaz, Andreotti később tagadta, hogy ismerte volna a Salvo unokatestvéreket.

Buscetta vallomása alapján az Amerikai Egyesült Államokban is egy hosszú per vette kezdetét, amely Pizza Connection néven híresült el. A vádak között maffiatevékenység, heroin- és kokainkereskedelem, továbbá pénzmosás szerepelt, többek között azoké a pénzeké is, amelyeket az óhazába juttattak vissza. Az egész New York-i Bizottságot letartóztatták.

Szicílián két embert nem sikerült őrizetbe venni. A legveszélyesebbeket: a corleonei család fejét, Salvatore (Totó) Riinát és jobbkezét Bernardo (Traktor) Provenzanot.

A Maxiprocesso-ként emlegetett maratoni per 1986. február 10-én kezdődött a kifejezetten erre a célra épített betonbunkerben (amit az Ucciardone börtönnel építettek egybe), és közel két évig tartott. Feszült, várakozó csend telepedett Palermóra.

Végül a csúcsperben 1987. december 16-án hirdették ki az ítéletet: a 474 vádlottból 114 embert mentettek fel, 19-en életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak (köztük a még mindig bujkáló Riina és Provenzano), a többiekre összesen 2665 év börtönbüntetés várt. Két év elteltével azonban már csak hatvanan voltak a rácsok mögött.

A szicíliai maffia ellen fellépő bírók közül Caponnetto visszatért Firenzébe, Falcone pedig Rómában két országos szintű szerv (DNA és DIA) létrehozásán dolgozott, amelyek a mai napig az olasz szervezett bűnözés elleni harc bázisaiként működnek.

A capaci bomba

1992. május 23-án Falcone a feleségével együtt Rómából Palermóba repült. A reptértől a szicíliai városba vezető úton, Capacinál már várták a konvojt. Négyszáz kilogramm robbanóanyagot használtak, az első két autóban mindenki meghalt, Falcone és a felesége is. Paolo Borsellino ezután kétségbeesett munkához látott, versenyfutásba kezdett az idővel és éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy igazságot szolgáltasson. Nem sok ideje volt. 1992. július 19-én délután épp csak annyi pihenőt tartott, hogy az édesanyját meglátogassa. Vele és kíséretével is bomba végzett. A robbanást Palermó nagy részében hallani lehetett.