„Zászlónk örökké a legmagasabb bástyán fog lengeni”

Bár vesztett népszerűségéből, így is megnyerte a március 30-i választásokat az AKP, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pártja. Erdogan a győzelmet követő beszédében kritizálta ellenlábasait, valamint kijelentette, hogy a hazaárulók meg fognak fizetni tetteikért. Kérdéses, hogy a választás után milyen irányba fognak haladni Törökország csatlakozási tárgyalásai.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok közel 45 százalékát megszerezve megnyerte a március 30-i törökországi helyhatósági választásokat. A voksolás kimenetele igen fontos volt Erdogan számára, hiszen az elmúlt időszak korrupciós botránya, valamint a Twitter, majd egy szíriai operációt megvitató hangfelvétel kiszivárogtatása után a YouTube letiltása megingatni látszott hatalmát. 

A legnagyobb ellenzéknek számító kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a több mint ötvenmillió szavazat  mintegy 29 százalékát szerezte meg, míg a szélsőjobb Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) a választók közel 16 százaléka szavazott bizalmat. Mindkét kulcsfontosságú városban, Isztambulban és Ankarában is az AKP nyert. Isztambulban az AKP 48, a CHP 39 százalékot kapott, Ankarában ennél szorosabb volt a verseny, hiszen Erdogan pártja a szavazatok 44,7, míg a kemalisták 43,8 százalékát kapták. Itt kisebb kavarodás is történt, hiszen a szavazatok számlálása során mind Mansur Yavas (CHP), mind pedig Melih Gökcek (AKP) többször kikiáltották saját győzelmüket. Yavas hétfőn azt nyilatkozta, hogy meg fogja támadni az ankarai eredményeket.

A vasárnapi választáson nyert először fejkendőt viselő női jelölt a török helyhatósági választásokon. Fatma Toru Konya tartomány Meram körzetében indult az AKP színeiben, és nyerte el a voksok többségét. Ugyancsak most fordult elő először, hogy megyei jogú városnak női polgármestere lett, ráadásul egyszerre három, három különböző pártból. Fatma Sahin (AKP) Gaziantep, Gültan Kisanak (Béke és Demokrácia Párt, BDP) Diyarbakir, míg Özlem Cercioglu (CHP) Aydin polgármestere lesz. A török parlament képviselőinek egyébként 14 százaléka nő, ötszáznegyvennyolc képviselőből hetvenkilenc.

A választás napján nyolc ember életét vesztette kisebb összecsapásokban Törökország déli részén, hatan Sanliurfa, míg ketten Hatay tartományban. 

Erdogan az eredmények kihirdetése után mondott beszédében először Istennek mondott köszönetet, majd mindazon országoknak (Palesztina, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Szíria), akik mellette álltak és támogatták őt, valamint barátainak és „testvéreinek”, akik ezzel a választással megőrizték az új Törökország ideáit és céljait, valamint támogatásukat fejezték ki a miniszterelnök, a párt, a politika és a közös jövő felé. 

Erdogan szerint a választás eredményei jobban mutatják azt, hogy ki a vesztes, mint hogy ki a győztes. Ami biztos, hogy az etikátlan, terv és célok nélküli politika kudarcot vallott. Míg ő és pártja terveket és projekteket mutatott fel a kampány során, az ellenzék csak hazugsággal, rágalmazással és lázadással válaszolt. 

„Amíg világ a világ, Isten úgy segéljen, a zászlónk a legmagasabb bástyán fog lengeni”, hangzott el Erdogan beszédében. Kijelentette, hogy a hetvenhétmilliós ország (CIA Factbook szerint nyolcvanegymilliós) lakossága egy nemzet, attól függetlenül, hogy török, kurd, abház vagy bosnyák, hiszen mind Isten teremtményei. El kell kerülni a diszkriminációt és a „törökség” vagy „kurdság” alapján szerveződő pártokat. 

Utalt arra is, hogy a Szíria elleni esetleges operációt megvitató beszélgetés kiszivárogtatása árulásnak minősül, és azok, akik a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, meg fognak bűnhődni tetteikért. 

Mohamed Abdul Bari (al-Jazeera) szerint Törökországnak szüksége van egy stabil és felelős ellenzékre azért, hogy egy valóban erős demokráciát alakíthassanak ki. Az ellenzéknek véget kell vetnie a sorozatos vereségnek, ennek érdekében pedig kapcsolatba kell lépniük az emberekkel. Meg kell erősíteniük politikai bázisukat, akkor pedig kihívás elé állíthatják a kormányt – politikai eszközökkel, nem pedig erőszakkal.

A Hürriyet Daily News természetesen kritizálja a választásokat. „Itt a meztelen igazság: fele ennyi korrupciós gyanú elég lenne bármely más demokratikus országban a kormány megbuktatására; Törökországban mindössze öt ponttal csökkent Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök támogatása”, olvasható a HDN honlapján. Szerintük Erdogannak még mindig túl nagy befolyással van az emberekre, akik ezért szemet hunytak a korrupciós vádak felett. 

„Európának nagyobb szüksége van Törökországra, mint nekünk rá”

A Reuters szerint negatívan hat a török helyhatósági választás eredménye Ankara és Brüsszel kapcsolatára, hiszen valószínűtlen, hogy az EU előrelendíti a csatlakozási tárgyalásokat addig, amíg Erdogan nem védi meg a polgári szabadságjogokat, az igazságosságot és a jogállamiságot, vagyis amíg „nem kormányoz úgy, mint az európai miniszterelnökök.” Az Európai Bizottság szerint Törökországnak újra el kell magát köteleznie az európai normáknak megfelelő reformok mellett, ehhez pedig azokhoz a polgárokhoz is szólnia kell Erdogannak, akik nem a kormánypártra szavaztak.

Erdogan azonban nem érzi szükségességét ennek, legalább is erről tanúskodik az a kijelentése, miszerint „Európának nagyobb szüksége van Törökországra, mint nekünk rá ”. A European Policy Centre nevű brüsszeli agytröszt Törökország-szakértője, Amanda Paul szerint túl sok hatalom összpontosul Erdogan kezében,  amitől kiszámíthatatlanná és autoriterré válik, ez pedig az ország EU-val való kapcsolatára is kihat. „Kemény időszakon fogunk most keresztülmenni. Bátran kijelenthetjük, hogy 2014 nem fog semmilyen komoly előrelépést hozni a török csatlakozásban”, nyilatkozta Paul.

A vízum eltörléséről való tárgyalások azonban valószínűleg nem fognak berekedni, hiszen a vízummentesség nem csupán Törökország, hanem az EU számára is pozitív hozadékkal járna.

Tervben van a Twitter és a YouTube feloldása

Hüseyin Celik, az AKP szóvivője szerint elképzelhető a Twitterhez és a YouTube-hoz való hozzáférés újbóli engedélyezése, azonban csakis akkor, ha a két vállalat beleegyezik egy olyan mechanizmus létrehozásába, amellyel a török hatóságok azonnal kapcsolatba tudnak velük lépni, ha szükséges. 

A Twittert március 20-án kapcsolták le az országban, 21-én pedig már meg is kezdődtek a tárgyalások a vállalat ankarai ügyvédjével.

„Ha a rágalmazás és más emberek magánéletének kiteregetése bűncselekmény a hagyományos médiában, akkor miért ne számítana annak a szociális médiában is?”, tette fel a költői kérdést Celik a CNNTürknek adott interjújában. 

A török elképzelés szerint a YouTube-nak és a Twitternek létre kellene hozniuk egy-egy irodát Törökországban, vagy legalább ki kellene jelölniük egy ügyvédet, akit a Távközlési Igazgatóság (TIB) megkereshet, ha úgy adódik. Ha ez létrejön, azonnal visszavonják a tilalmat.