Továbbra sincs megegyezés a Krímről

Tegnapi kalandozásunk után ma visszatérünk Ukrajna ügyére, ami továbbra is joggal tartja lázban térségünket. Miközben Martonyi János újra átadta a 2009-ben bezárt krakkói magyar főkonzulátust, John Kerry és Szergej Lavrov a jelenleg még Ukrajnához tartozó félsziget sorsáról egyeztetett, nem túl sok sikerrel. Ezen kívül interjút készítettünk Kolumbiáról, írunk a hétvégi szlovák elnökválasztásról, na meg Gerhard Schröderről is.

Londonban sem egyezett meg Kerry és Lavrov

Londonban tárgyalt ma Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter az ukrán helyzetről. A két diplomata a múlt héten négyszer is beszélt már egymással, és azóta is napi telefonkapcsolatban állnak, de áttörést ennek ellenére sem sikerült elérni a krími válság kapcsán. Oroszország tagadja, hogy bármi törvénytelent tett volna, míg az Egyesült Államok és szövetségesei egyre hangosabban fenyegetik az oroszokat, és egyre inkább úgy tűnik, hogy szankciókat is hoznak majd ellenük.

A megbeszélések előtt Kerry úgy nyilatkozott, hogy már várja: „miként tudunk előrehaladni, és áthidalni az köztünk lévő különbségeket”. Lavrov sem volt sokkal optimistább, szerinte „nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Sok minden történt, sok időt elvesztegettünk, és most arról kellene döntenünk, hogy mit kellene tenni”.

Délután Lavrov már úgy nyilatkozott: Oroszországnak nem áll szándékában támadást indítani Dél-Ukrajna ellen. Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Kerryvel folytatott tárgyalásai alatt nem merültek fel a szankciók kérdései, mert szerinte Oroszország partnerei megértik, milyen kontraproduktívak lennének ezek a lépések. Lavrov egyébként a nemzetközi kontaktcsoport felállításába sem egyezett bele, amivel a nyugati hatalmak azt szeretnék elérni, hogy Moszkva mégis egy asztalhoz üljön az általa el nem ismert új kijei kormány képviselőivel. „Ez egy alapvető félreértés” – jelentette ki az orosz külügyminiszter a megbeszéléseket követően. Emellett elmondta azt is: a jelenlegi válság nem Oroszország hibájából jött létre, és a két ország közötti kapcsolatok továbbra sem szakadtak meg (nyilván a Rosztovban vendégeskedő Viktor Janukovicsra gondolt ezalatt). Lavrov ezen kívül leszögezte: Oroszország tiszteleben tartja majd a krími lakosság döntését.

A tárgyalások előtt – amit egyébként a londoni amerikai nagykövet rezidenciáján tartanak – Kerry találkozott David Cameron angol kormányfővel, és külügyminiszterével, Willam Hague-gal is. „Azt szeretnénk látni, hogy az oroszok és az ukránok leülnek beszélni egymással. Ha ez nem történik meg, annak komoly következményei lesznek”, jelentette ki a találkozó után Cameron. A szankciókról Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes egyébként csak annyit közölt: Oroszország nem tervez válaszlépéseket, azonban „a bumeráng már csak olyan, hogy ha eldobják, akkor hamar visszaüt”, így azt sem tudja megígérni, hogy a jövőben, a nyugati szankciók ismeretében nem vizsgálják felül ezt az álláspontot.

Egy biztos: több idejük az oroszoknak van, nekik az is tökéletesen megfelelne, ha ma nem születne döntés, és megtartanák a vasárnapi krími népszavazást, ami várhatóan az oroszpártiak győzelmét hozza majd. A Nyugatot ezzel szemben szorítja az idő, hiszen ha nem sikerül megegyezni a Krím ügyében, akkor a vasárnapi népszavazás után bevonuló (illetve magukat felfedő) orosz katonák villámgyorsan eldöntött ténnyé teszik a Krím elszakadását Ukrajnától. Nyilván nem véletlen, hogy az elmúlt napokban az orosz hadsereg egyik elit légideszant hadosztálya hadgyakorlatokba kezdett, valószínűleg ők lehetnek majd azok, akik biztosítják a Krím határait a népszavazás után, a már ott állomásozó orosz erőkkel együtt.

Az ukrán kormány továbbra is tehetetlennek látszik: a hadsereg teljesen legyengült, a gazdaság válságos állapotban van, így nem csoda, hogy Arszenij Jacenyuk miniszterelnök az összes lehetséges fórumon segítséget kér, akitől csak lehet. Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén beszélt arról, hogy az ukrán kormány semmiképpen sem fogja elfogadni a vasárnapi népszavazás eredményét, bármi is legyen majd az. Az ukránok eközben engedélyt kértek Oroszországtól arra, hogy felderítő repülést hajtsanak végre az orosz-ukrán határ orosz oldalán, hogy megbizonyosodjanak arról, nem készül támadás Ukrajna ellen. Erre az 1992-ben aláírt Open Skies egyezmény alapján lenne lehetőségük az ukránoknak, és az oroszok meg is adták a szükséges hozzájárulásokat. Igaz, az ukrán kormány arra panaszkodik, hogy Oroszország olyan feltételeket támasztott a repülés kapcsán, amit az ukránok nem tudnak teljesíteni. 

Kihúzta a gyufát Schröder

Gyakorlatilag egy lépésre vagyunk az újabb hidegháború kirobbanásától, ebben a helyzetben pedig Európának nagyobb szüksége van az összetartásra, mint korábban bármikor. Eme gondolat vezérelhette azokat a buzgó zöldpárti és konzervatív európai parlamenti képviselőket, akik meg akarták tiltani Gerhard Schrödernek, hogy Oroszországgal kapcsolatban bárminemű nyilatkozatot tegyen. Az indoklás: Schröder a gazpromos múltja miatt érdekkonfliktusba keveredett. No és hol marad a szólásszabadság, kérdezhetnénk?

A legutolsó német szociáldemokrata kancellár kétségkívül kihúzta a gyufát Brüsszelnél. Gerhard Schröder már többször is bírálta az EU külpolitikai szerepvállalását Ukrajna kapcsán: még a Janukovics-rezsim bukása előtt Schröder szíve szerint kizárta volna az EU-t, mint közvetítőt a két tábor között (mivel az nem pártatlanul avatkozott be a belpolitikai helyzetbe), a jelenlegi krími válság kialakulása kapcsán pedig úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió ténylegesen osztozik a felelősségben Oroszországgal, mivel nem kínált reális alternatívát az ukrán államnak. Brüsszelnek pedig nem tetszett Schröder hangneme, ezért úgy döntött, elébe megy a konfliktusnak, és megtiltja az exkancellárnak, hogy szájára vegye a Krím szót.

Mi a magyar érdek Kolumbiában?

Dr. Szegedy Maszák Ildikó tiszteletbeli konzuli feladatot lát el Kolumbiában, emellett több, mint egy évtizede a Pontificia Javeriana Egyetem oktatója, kutatója. Budapesti látogatásának egyik oka, hogy előadást tartott a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Éve keretében megrendezett Családi Gazdaságok Globális Fórumon és Világkiállításon. Interjúnkban a budapesti rendezvényről, kolumbiai aktuálpolitikai kérdésekről, illetve a latin-amerikai ország és Magyarország kapcsolatairól kérdeztük.

Jönnek a szlovák elnökválasztások

Véget ért a köztársaságielnök-választás kampánya Szlovákiában, mely során tizennégy jelöltnek volt esélye arra, hogy meggyőzze a választókat, miért ő a legalkalmasabb ember az ország élére. A hétvégén kiderül, ki mennyire volt ebben sikeres, addig azonban idézzük fel a kampány legfontosabb momentumait és ismerkedjünk meg a jelöltekkel.

Szlovákiában – Csehországhoz hasonlóan – közvetlen választások során dől el, ki töltheti be a köztársasági elnöki posztot. Idén negyedik alkalommal kerül sor ilyen választásra az országban, mely során a korábbiaknál magasabb részvételre számítanak a szakértők. Nem csak azért, mert idén sokkal több jelölt indult, mint korábban, hanem azért is, mert a választás eredménye a politikai erőviszonyokat is tükrözi majd, illetve adott esetben jelentősen átszabhatja azokat.