Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Nemcsak brüsszeli szemszögből lesz izgalmas a májusi európai parlamenti választás, hanem a tagállami kormányok némelyike számára is lázálmokat okozhatnak az eredmények. Görögország kormánya egy sor törvénymódosítással veszi fel a harcot a választások előtt alig három hónappal, s bár a 2013-as évet pozitív költségvetéssel zárta az ország, a megszorítások számos mellékhatással járnak, az ellenzék folyamatosan erősödik, s a trojka továbbra is nyomást gyakorol a mediterrán államra.
„Ez most más” – hangzik az Európai Parlament választási szlogenje, amely Görögországban mindenképp igaz a közelgő voksolással egy időben tartott helyhatósági választásokra is, hiszen a görög parlament pénteken elfogadta a kormány reformjavaslatát. Így májusban a választópolgárok az eddigi zárt listás rendszer helyett most preferenciális szavazással választhatják meg a 21 görög képviselőt, vagyis befolyásolhatják a pártlistán előzetesen felállított sorrendet. Antonis Samaras kormánya szerint a törvény a hatékonyabb képviseletet szolgálja és erősíti a közvetlen demokráciát, bár sokan az egyéni kampányolással járó korrupciótól, illetve a politikai patronázs megjelenésétől tartanak.
A döntés értelmében továbbá nem rendelkeznek szavazati joggal a helyi választásokon a nem uniós állampolgárok, amit egy 2010-es törvény tett eddig lehetővé. Az ellenzék csupán a szélsőjobboldali szimpatizánsok lecsendesítésének szándékát látja az intézkedés mögött, amitől egyébként reálisan retteghet a centrista kormánykoalíció. Az Arany Hajnal gyakran neonácinak címkézett, bevándorlóellenes, nacionalista párt népszerűsége rohamosan növekszik, a Metapolls március 1-jén közzétett adatai szerint 9,6 százalékos támogatottságot élvez, ezzel jelenleg az ország harmadik legnagyobb pártja. A görög kormány aggodalma nem egyedi: az idei EP-választásokat Európa-szerte a recesszió szülte társadalmi-gazdasági feszültségekből merítkező, euroszkeptikus pártok megerősödésétől való félelem övezi.
Az EP-választásokat egyébként Görögországban a korábbi tervek helyett a helyi választások második fordulójának napjára tűzték ki, amelyen hagyományosan jóval alacsonyabb a részvételi arány. Az intézkedések az ellenzék szerint nem véletlenek: a hatalmon lévő törékeny centrista koalíció jogosan fél a május 25-i választástól, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a baloldali Sziriza már két százalékkal megelőzte az erősebbik görög kormánypártot, az Új Demokráciát.
A válság miatti megszorítások megtépázták a mediterrán országban a szociális védőhálót és az egészségügyet, a közszektorban dolgozók bérét jelentősen megvágták, és az adóterhek növekedése mellett a nyugdíjrendszer is kés alá került. Az intézkedések ugyanakkor beérni látszanak, legalábbis a számok ezt mutatják: a 2013-as év költségvetését 1,5 milliárd eurós többlettel zárta az ország a miniszterelnök szerint, ami „felülmúlja a várakozásokat, és lehetővé teszi, hogy a kormány növelje a szociális kiadásokat” – mondta Antonisz Szamarasz.
Erre már égető szüksége van az országnak: a munkanélküliségi ráta jelenleg 28 százalékon áll, és a Görög Szakszervezeti Szövetség Munkaügyi Intézetének jelentése szerint minimum két évtizedre van szükség a munkaerőpiac teljes újraélesztéséhez. Az egészségügy is romokban hever: 800 ezer állampolgárnak nincs hozzáférése az egészségügyi ellátórendszerhez, az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, öngyilkosságok, HIV- illetve malária-fertőzöttek száma pedig rohamosan növekszik a lakosságon belül – írja a The Independent című brit lap.
Péntek este a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank alkotta trojka bejelentette, hogy megkezdik a tárgyalások második fordulóját, miután a görögök biztosították őket a további strukturális reformokról. Remélhetőleg a héten lezárulnak az egyeztetések egyrészt a költségvetési többlet felhasználását illetően, másrészt a következő, 9 milliárd eurós hitelrészlet utalása kapcsán, hogy azt a március 10-i Eurócsoport ülése elé lehessen terjeszteni.
Puskás Anna
