Izland nem kér az EU-ból

Visszavonja EU-tagsági kérelmét Izland – jelentette ki Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter. A döntés megosztja a szigetországot, de nem egészen úgy, ahogy várnánk.

A háromszázezer lakosú észak-atlanti állam és az EU sagája újabb fejleménnyel gyarapodott. Miután késő szeptemberben már felfüggesztették a 2010-ben megindult csatlakozási tárgyalásokat, Izland úgy döntött: végleg visszavonja tagsági kérelmét. A döntés nem érhette meglepetésként az uniót, hiszen kezdettől fogva voltak érzékeny kérdések a tárgyalásokon, valamint az Egyesült Királysággal és Hollandiával való viszonyt az ún. Icesave-ügy terhelte.

Izland a pénzügyi szektor 2008-as összeomlása, az ún. kreppur után nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az unióba. A tárgyalások 2011 nyarán kezdődtek meg, és a 33 tárgyalási fejezetből 27-et megnyitottak, 11-et pedig 2012 végéig sikerült lezárni. A relatív gyorsaság azonban nem volt érvényes a közös agrárpolitika, kiemelten a halászati politika fejezetére. Az ország számára elsődleges gazdasági érdek a megfelelő halászati kvóták megléte. A globális felmelegedés miatt a környező területek halállománya megnőtt, így Izland 2009-ben egyoldalúan módosította kvótáját egyes halfajtákra. A vita, ahol egyik oldalon Izland, a Feröer-szigetek és Norvégia, míg a másikon az Unió, Nagy-Britannia és Spanyolország áll, azóta húzódik. Tavaly szeptemberben az Európai Parlament – a többoldalú tárgyalások sikertelensége után – komoly kereskedelmi szankciókat fogadott el Izland és a Feröer-szigetek ellen, amely a Világkereskedelmi Szervezet elé került.

A kormányon lévő Haladás Párt – Függetlenségi Párt koalíció már a 2013-as választások előtt nyíltan kritizálta az uniós tagsági kérelmet. Kampányígéretük szerint májusban népszavazáshoz kötötték a csatlakozási tárgyalások folytatását. Ezt az ígéretüket pedig nem tartották meg. A döntés bejelentését tüntetések kísérték: az izlandi törvényhozás épülete előtti Austurvöllur téren közel négyezren tiltakoztak. A demonstrálók szerint a megkérdezésük nélkül nem dönthet a kormány, a népszavazásról nem mondanak le. Több mint negyvenezren írták alá a petíciót, amely a tárgyalások folytatása mellett áll ki. Az izlandiak többsége így is elutasítja ez EU-tagságot, a tiltakozás inkább a valódi demokratikus döntéshozatalról szól.

Ólafur Ragnar Grímsson elnök egy, az oroszországi Szocsiban adott interjúban kifejtette: „Izland nem alkalmas az EU-tagságra ugyanazon okok miatt, amiért Norvégia sem, és amiért Grönland kilépett az unióból. A tagság nem felelne meg Izland számára, a gazdaságunk jellege miatt , valamint földrajzi elhelyezkedésünk miatt sem.” Az elnök továbbá kifejtette, hogy Izland, Grönland, Norvégia és a térség országai „izgalmas idők elé néznek”, és Szentpétervár lehet az Arktisz fővárosa. A terület növekvő jelentőséggel bír a világpolitikában, nem csupán a feltáratlan energiahordozók közel negyede található a térségben, de az Ázsiába vezető kereskedelmi utak is több ezer kilométerrel rövidebbek a hagyományos déli útvonalaknál.

Izland a jelek szerint inkább a térségben betöltött szerepét kívánja függetlenül erősíteni, mintsem az Unió perifériája lenni. Többek közt ezt jelezheti, hogy tavaly tavasszal Izland és Kína szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Az Unió előtt egyelőre láthatóan bezárult az Arktiszra vezető átjáró, az izlandi csatlakozási tárgyalások befejeződése és az ország távolodása pedig nem kifejezetten pozitív előjel a közelgő EP-választásokat övező euroszkeptikus hangulatban.