„Váratlanul” nagyszabású hadgyakorlatba kezdtek az oroszok

Váratlanul nagyszabású hadgyakorlatba kezdett Oroszország az ukrán határ mellett – ezt jelentette be ma moszkvai idő szerint délután kettőkor Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki szerint ha a finn határnál vonulna fel 150 000 katona, az valószínűleg senkit sem érdekelne. Ezen kívül napi összefoglalónkban szó lesz a román kétharmad bukásáról, a francia családjogi reformról, és az ugandai melegjogi helyzetről is.

Biztos, ami biztos, hadgyakorlatot indított Putyin

Oroszországban ma délután, moszkvai idő szerint kettő órakor több katonai egységet is készültségbe helyeztek, jelentette be Szergej Sojgu védelmi miniszter. „Az elnök parancsának megfelelően a teljes nyugati katonai körzet egységeit, a Középső Katonai Körzetben állomásozó Második Hadsereget, a légvédelmet, a légi szállítású egységeket, valamint a távolsági légierőt és a szállítórepülőket ma délután meglepetésszerűen készültségbe helyeztük”, áll a hivatalos nyilatkozatban. Bár sem az elnöki hivatal, sem Sojgu nem beszélt az Ukrajnában kialakult helyzetről, szinte mindenkinek rögtön az jutott az eszébe, hogy Moszkva ezzel akarja demonstrálni erejét a közelmúltban végbement ukrajnai felfordulás kapcsán. A hadgyakorlat a tervek szerint március 3-ig tart majd. Sojgu ironikusan még azért hozzátette, hogy ha a finn határ mellett tartanák a gyakorlatot, akkor az nyilván senkit sem érdekelne. A mostani műveletben mintegy 150 000 katona, 90 repülőgép, 120 helikopter, 880 harckocsi és mintegy nyolcvan hajó vesz részt. Az orosz védelmi minisztérium ezenkívül kiemelt figyelmet fordít a Fekete-tengeri Flotta eszközeinek és fegyverraktárainak védelmére is.

Sojgu egyébként megerősítette azt is, hogy szorosan és nagy figyelemmel követik a Krímben zajló eseményeket. Mint ismert, a térség orosz többségű lakossága elutasítja a jelenlegi kijevi kormány uralmát, és egyre erősebbek azok a hangok is, miszerint a Krímnek ki kellene szakadnia Ukrajnából, és újra Oroszországhoz kellene tartoznia. Ez korábban egyébként évszázadokon keresztül így is volt, hiszen a Krím-félszigetet csak az ötvenes években, Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár utasítására adták át Ukrajnának. Mindenesetre Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács elnöke megerősítette, hogy Oroszország nem tervez katonai beavatkozást a Krímben, valamint Putyin környezetéből is aláhúzták, hogy az elnök rendszeresen egyeztet a nyugati hatalmak vezetőivel, és konstruktív tárgyalásokat folytatnak arról, miként lehetne megelőzni a mostani válság eszkalálódását.

Eközben a Krím székhelyeként szolgáló Szimferopolban összecsapások törtek ki az oroszpárti és az új ukrán kormányt támogató erők között, az első jelentések szerint legalább húszan meg is sérültek. A tüntetők kitűzték az orosz zászlót a krími parlamentre, de ezt később leszedték. Egy halottról is érkeztek jelentések, a hivatalos közlések szerint egy öreg férfi holttestére találtak rá, de külsérelmi nyomok nélkül, így az halálesetet egyelőre szívrohamként kezelik.

Felbomlott a román kétharmad

Visszahívta minisztereit és államtitkárait a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), és ezzel gyakorlatilag megszüntette az országot szinte két évig kormányzó, kétharmados többséggel rendelkező Szociálliberális Szövetséget (USL). A politikai szövetség másik felét adó tömörülés, a Szociáldemokrata Párt (PSD) most megpróbálhat önállóan kormányozni, ám van esély a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bevonására is.

A három évvel ezelőtt alakult USL létezésének egyetlen konkrét célja a jobboldali államfő, Traian Băsescu és az őt támogató erők megbuktatása volt. A szövetség két pillére, a Szociáldemokrata Párt illetve a Nemzeti Liberális Párt különböző okokból táplált mélységes gyűlöletet az elnök és pártja iránt. A gazdasági válság nyomán életre hívott megszorítások nyomán erősen megkopott Băsescu mégis komoly ellenfélnek bizonyult, mind a mai napig nem sikerült elmozdítani őt az elnöki palotából, és jó eséllyel tölti ki az év végén lejáró második mandátumát is.

Mostantól bűn melegnek lenni

Yoweri Museveni aláírásával hétfőn lezárult egy szakasz Uganda történelmében: elfogadásra került az évek óta komoly vitákat kiváltó, az ugandai melegeket súlyosan diszkrimináló törvény. A szokatlan módon nagy sajtónyilvánosságot kapott ceremóniát követően több vezető ugandai politikus is nevetgélve, tapsolva adott hangot elégedettségének – így tett többek között Simon Lokodo etikai és feddhetetlenségi miniszter, valamint a törvénytervezet benyújtója, David Bahati is.

Ugyan a jogszabály az eredeti tervekhez képest valamennyit enyhült, így már nem róható ki halálbüntetés a „visszaeső” homoszexuálisokra, de legrosszabb esetben így is életfogytiglani börtönbüntetéssel nézhetnek szembe. Az első alkalommal elítélteket tizennégy év börtön várhatja, illetve a törvény büntethetővé teszi azt is, ha valaki nem jelenti a hivatalos szerveknek a tudomására jutott homoszexuális tevékenységet.

Újragondolják a francia családjogi reformot

A melegházasságok hivatalos elfogadása csak a legelső lépcsőfok volt a modern társadalmi reformok francia tárházában. Az orvosilag asszisztált nemzés kérdése még mindig napirenden van, mint ahogy az is, hogy az oktatásba beemeljék a szexuális másság kérdését, illetve a gender tantárgyakat. A kormány mindeközben folyamatos ellenállásokba ütközik, hol a katolikusok, hol a muzulmánok, hol az ellenzék, hol pedig a hétköznapi konzervatív polgárok részéről. Kérdés, hogy a francia társadalom készen áll-e, és vajon meddig lehet feszíteni a liberális felfogás határait.

A közgondolkodásban jelen lévő megosztottság már a kormánypártba is beszivárgott, a reformtervezetet pedig hosszú időre félretették miután újabb tüntetésekkel kellett szembe nézniük, ahol ezúttal „család-fóbiásnak” bélyegezték a hatalmon lévő kormányt. Francois Hollande elnök kormányát egyébként elsősorban a negatív gazdasági mutatókkal összefüggésben érik bírálatok, saját köreiből is.