Tavares is „visszaköszön” egy új EP-jelentésben

Az igazságügyi eredménytáblának az igazságszolgáltatás valamennyi területére, így a büntető igazságszolgáltatás értékelésére való kiterjesztését szorgalmazza az Európai Bizottságnál a magyar Göncz Kinga jelentése, amiről szerdán szavazott az EP állampolgári jogi szakbizottsága.

Az állampolgári jogi szakbizottság (LIBE) által szerdán elfogadott jelentés arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az általa éves rendszerességgel készített igazságügyi eredménytábla terjedjen ki az igazságszolgáltatás valamennyi területére, így a büntető igazságszolgáltatás értékelésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének, integritásának, hatékony működésének a vizsgálatára, és a bírák előmenetelének a figyelemmel kísérésére is.

A Göncz Kinga (magyar, szocialista párti) által jegyzett parlamenti jelentés szerint a büntető igazságszolgáltatás integritása és működése jelentős hatással van az alapvető jogok tiszteletben tartására és a jogállam működésére, ezért is különösen fontosnak nevezi ennek beépítését az eredménytáblába.

„Szerettük volna nyomatékosítani az EP véleményét a jogállamiság tiszteletben tartásának kikényszerítésére vonatkozó közösségi mechanizmussal kapcsolatban is, még mielőtt az Európai Bizottság – várhatóan márciusban – közzé teszi az erről szóló közleményét” – szögezte le közleményében a képviselő.

Az Európai Bizottság 2013. márciusának végén terjesztette elő első igazságügyi eredménytábláját, ami a gazdaság működését és a befektetéseket befolyásoló polgárjogi, kereskedelmi- és közigazgatási ügyek szempontjából veszi górcső alá a tagországok igazságszolgáltatásának működését. Viviane Reding alelnök utalt rá, hogy ez a lista idővel kibővíthető lesz más területekre is (szakértők a büntetőjogot hozták fel példaként).

A LIBE által szerdán megszavazott jelentés felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan hatékony ellenőrzési, értékelési mechanizmus létrehozására, amely azt vizsgálja, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a Szerződés 2. cikkelyében lefektetett alapvető jogokat, megteremtve ezzel egy korai előrejelző rendszer alapjait.

A dokumentum arra is felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a válsághelyzetek kezelésére hivatott mechanizmus létrehozására. Ez lehetővé tenné a megfelelő fellépést, a hatékonyabb kötelezettségszegési eljárásokat és a szankcionálást abban az esetben, ha a demokrácia és a jogállamiság módszeres megsértése, valamint a fékek és ellensúlyok működésének zavara tapasztalható egy tagállamban. A jelentés szerint az értékelést objektív kritériumok alapján kell elvégezni, és el kell kerülni a kettős mérce alkalmazását.

Elvárásként fogalmazódik meg, hogy a mechanizmust valamennyi tagállam esetében ugyanolyan módon és átláthatóan alkalmazzák, törekedve arra, hogy az kiegészítse más nemzetközi szervezetek, köztük az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ez irányú tevékenységét. Annak szükségességét is hangsúlyozza, hogy az EU Alapjogi Ügynöksége kapjon szerepet az értékelésben.

Göncz Kinga a BruxInfo kérdésére úgy vélte, hogy jelentését (és az abban megfogalmazott igényeket) Louis Michelnek az alapjogok EU-ban történő érvényesüléséről szóló jelentésével együtt a tavaly július elején elfogadott, jórészt a magyarországi helyzettel foglalkozó Tavares-jelentés folytatásának is lehet tekinteni.

A jelentés az EP és a Velencei Bizottság közötti megerősített együttműködés mellett száll síkra, és felkéri a Parlamentet és az Európa Tanácsot, hogy egy megfelelő mechanizmus keretében kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a különös aggodalomra okot adó ügyek esetében. A Parlament megfigyelői státuszt is szeretne magának a VB-ben, és fontosnak nevezi az ET testületeinek meghívását az EP-bizottságok releváns üléseire.

„A parlament kitart a korábbi véleménye mellett: az Európai Unió nem maradhat tétlen, ha egy vagy több tagállamának döntéshozói módszeresen semmibe veszik a demokrácia elveit és értékeit” – fejtette ki a szavazás után a szocialista EP-képviselő.

Viviane Reding tavaly március végén azt mondta, hogy a kiszámítható, időben történő és betartható bírósági döntések kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy ország vonzó hely-e az üzlet és a befektetések számára. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatékony nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek az EU egésze számára fontosak, mert a nemzeti bíróságok az EU bíróságaként is tevékenykednek.

Hozzátette, hogy a márciusban első alkalommal készült eredménytábla segíteni fog abban, hogy az európai szemeszter részeként szisztematikusan figyelemmel kísérjék mind a 27 uniós tagállam bírósági rendszerének hatékonyságát, minőségét és függetlenségét.

Az igazságügyi eredménytábla nem jogi kötőerővel bíró eszköz, hanem a jobb igazságügyi politikák meghatározásában kíván a tagállamok és az uniós intézmények segítségére lenni.

A tavaly márciusban közzétett eredménytábla több hatékonysági indikátort vizsgál, köztük a bírósági peres eljárások időtartamát; a megoldott ügyek rátáját és a függőben lévő ügyek számát.

Ezen felül több más releváns szempontból is mérlegre helyezi a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét. Ezek: a bíróságok tevékenységének értékelése; a bíróságok számára létrehozott információs és kommunikációs technológiákat; az alternatív vitarendezési módszereket; a bírák továbbképzését és a bíróságok rendelkezésére álló humán és anyagi erőforrásokat.

Végül az igazságszolgáltatás függetlenségének fő gazdasági szektorok által történő megítélése is nagy figyelmet élvezett a jelentésben.