Kijev magyar hangja

A november végén kezdődött Európa-párti, kormányellenes megmozdulások a mai napig is sok embert szólítanak az utcákra többnyire Kijevben. Halálos áldozatokkal is járó tüntetések indulatai nem csillapodnak. A rendkívüli állapot bevezetéséről még Washington is óva int, békés tárgyalásokra szólít fel. Közben lemondott a miniszterelnök és a január 16-án elfogadott drákói törvényeket is sikerült visszavonni, de az ellenzék így sem elégedett, már nem csak a játékosokat szeretné lecserélni, hanem a játékszabályokat is. Olekszandr Turcsinov, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt befolyásos képviselője a szerdai parlamenti ülésen előre jelezte, hogy nem tárgyalnak semmilyen javaslatról, amíg az alkotmányreform nem kerül napirendre. Az ellenzék azt szeretné, ha visszatérnének a 2004-es alkotmányhoz. Ez lehet az egyetlen módja a politikai válság békés úton való rendezésének. Vajon mi a helyzet eközben Kárpátalján, miként vélekednek az ott élő magyarok, mennyire érzik magukénak az országban kialakult helyzetet. Két ukrajnai magyar fiatalt kérdeztünk.

A múlt hét eleji médiaértesülésekből kiderült, több, főként nyugat-ukrajnai megyében a helyi vezetés enged a hatalomváltást követelő tüntetőknek, így Ungváron is megalakult a megyei néptanács, mint alternatív helyhatalmi szerv, bár az ukrán alkotmány értelmében nem vehetnek benne részt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke úgy látja, az ukrajnai válsághelyzet egyelőre nem veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot. Ennek kapcsán Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke is hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, ahol erőszak alkalmazása nélkül sikerült létrehozni a néptanácsot. Továbbra is az erőszakmentességre szólítják fel a lakosságot.

Enikő kárpátaljai magyarként sem látja másként az ország helyzetét, mintha ukrán szemmel nézné. Nagyon jó viszonyt ápol ukrán ismerőseivel, de nem emiatt tudja megérteni a tüntetőket, hanem mert a hazáról van szó, ahol ő is él. Ungváron már decemberben is voltak tüntetések, főként a diákok kezdeményezésére, akiket fel is mentettek az óralátogatások alól, de hogy „felkelődús” város lenne – mint ahogy a hírekben hallani -, nem hinné. Az ország népe a sok elnyomó rendszert tűrve az uniós tagságtól végre látta az esélyt a kitörésre, látta a jobb élet reményét, de amikor az elnök ezt elutasította, kitört belőlük mindaz, ami ennyi éven át forrt bennük. Az ukrán nép tűr sokáig, de mindent ő sem bír ki – mondta el Enikő.

Az egyetemista lány szerint, nem a nincstelenség az oka, az emberek utcára vonulásának, sokkal inkább türelmetlenség és a felismerés, hogy ilyen sokáig hagyták az országot saját mocskába süllyedni. Nem kellene, hogy mindez csak polgárháborús állapotokkal legyen megoldható – mondja Enikő -, de sajnálatosan ilyen az emberi természet, egyesek agresszívebbek és nem képesek békés tüntetésekre. A nacionalisták pedig csak tovább szítják a kialakult helyzetet, randalíroznak, amit aztán a békésen tüntetők rovására írnak.

A hangos Nyugat

„Ukrajna keleti részéről nem hallani annyira zavargásokról, mivel keleten a városok többségében oroszok laknak, az oroszok pedig nem támogatják az EU-hoz való csatlakozást. A nyugati rész mindig is a nacionalista rész volt. Nagyon jól látszik a különbség a két rész között és mindig látszódni is fog. Sokan azt mondják, csak úgy lehetséges véget vetni a zavargásoknak, ha Ukrajna két részre oszlik, akárcsak régen a kozákok idejében: Jobb- és Balparti Ukrajna lesz. Én nem támogatom az ország kettéválását, túl ősi és túl sok mindent kibírt ahhoz, hogy pont most szakadjon szét” – vélekedik a kárpátaljai fiatal.

Míg Enikő szerint Ukrajna magyar lakossága nem közeledne jobban az Európai Unióhoz, mint az ország ukrán fele, addig Vince szerint igen, tudva, hogy Magyarország EU-s tag és így könnyebb lenne a kapcsolattartás.

Másik megkérdezett kárpátaljai fiatalunk elmondta, hogy sokan utaznak tüntetni a fővárosba Kárpátaljáról is, akik nagyrésze diák. Kárpátalján gyűjtéseket is rendeznek, hogy segítsenek a tüntető csoportoknak, hiszen már több hete fagyoskodnak a hidegben Kijev főterén.

Vince úgy látja, a magyarság is részt vesz a tüntetéseken, de nem külön csoportként, hanem az ukránokkal együtt. Sokan a jobb életben, a gazdasági helyzet- és a munkaerőpiac javulásában bízva tüntetnek, abban reménykedve, hogy új lehetőségek nyílnak előttük. Reális a győzelem – mondja -, mert az emberek nagyon elszántak. A népnek elege van a mindent átszövő korrupcióból, a maffiakormányból és a „családfőből”, Viktor Janukovicsból. Amíg őt és környezetét el nem távolítják a hatalomból és meg nem büntetik az emberiesség ellen elkövetett bűnökért, addig nem lesz béke.

A kárpátaljai fiatalok szerint nincs jelentősége, hogy valaki magyar vagy ukrán, ha ember módjára akar élni, ki kell állnia amellett, amit a tüntetők képviselnek.