Amerikai segítség Dél-Szudánnak

A szudáni helyzet az északi és déli területek szétválásával sem oldódott meg. A 2011-ben függetlenné vált Dél-Szudánban a harcok újra fellángoltak, melyek Amerikai Egesült Államokat válaszra késztették.

Az afrikai kontinens konfliktusai közül az egyik legkiterjedtebb a szudáni helyzet. Az ország problémái az 1956-os függetlenségétől datálhatók, ekkortól folyamatos a polgárháború a területen. A konfliktus alapját az északi és déli területek eltérő politikai, kulturális, infrastrukturális, gazdasági, és társadalmi jellemzői adják. Míg az északi területen a muszlim vallású arab lakosság van túlsúlyban, addig délen az afrikai lakosok dominálnak, eltérő törzsi jellemzőkkel. A konfliktusban eddig kétmillióan vesztették életüket, és több millióan váltak hajléktalanná. A békétlenség a darfúri vérengzésben tetőzött, melyet a Navashai Egyezmény zárt le.

Ezután viszonylagos béke következett. Az egyezmény egyik pontjaként 2011-ben népszavazást tartottak arról, hogy az északi és déli területek együtt, vagy külön képzelik-e el a jövőjüket. Ezen a déliek abszolút többségben a függetlenség mellett döntöttek, s bár Észak-Szudán elismerte Dél-Szudán függetlenségét, azonban a szétválás mégsem ment zökkenőmentesen. A két ország gazdasági és politikai megállapodásai sem segítenek az eltérő viszonylatok kiegyensúlyozásában, melyek további problémákat idéznek elő.

Az ellentétek ismételt kiújulása mind több, és több hajléktalant, valamint menekültet eredményez. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának adatai szerint a dél-szudáni regisztrált menekültek száma elérte a 229 587 főt. A menekültek helyzetének megoldását az is nehezíti, hogy a térség földrajzilag igen nehéz terep, amit az infrastruktura fejletlensége is befolyásol. Az államban magas a munkanélküliségi ráta, hiányos az az egészségügyi ellátás, alacsony a higiénia szintje, ami azt eredményezi, hogy fertőző betegségek ütik fel a fejüket. Ez komoly humanitárius problémát, és egészségügyi krízist idéz elő az országban.

A Dél-Szudánban kialakult helyzet komoly biztonságpolitikai kihívásokat is előidéz, mely kihat a térség környező országainak biztonságára is. Szudán északról Egyiptommal és Líbiával határos, mely államokban nemrégiben ment végbe politikai átalakulás, s így még egyáltalán nem nevezhetők stabil államoknak. Dél-Szudán a Kongói Demokratikus Köztársasággal van szomszédságban, ahol nem olyan régen járvány tombolt. Bár a két probléma eltérő, hiszen az egyik politikai átmenet eredménye, a másik egészségügyi krízis, azonban mindkettő hatással volt a szudáni helyzetre, s így egy összetett konfliktus kialakulásához vezetett.

A térségben újból fellángolt harcok – s az azok következtében megnövekedett biztonsági konfliktus – azt eredményezték, hogy az Amerikai Egyesült Államok kivonta nagykövetségének dolgozóit az országból, és arra szólította fel állampolgárait, hogy hagyják el az államot. Azonban ezzel egy időben az Egyesült Államok 49,8 millió dollárt biztosít a dél-szudáni helyzet orvoslására. Ennek az összegnek a nagy részét 24,8 millió dollár az ENSZ Menekültügyi Főbizottságán keresztül juttat a térségbe, hogy segítse a dél-szudáni menekültek ellátását. 17,5 millió dollárt az ENSZ különféle, humanitárius konfliktusokban is szerepet vállaló szervei kapnak, mint például az UNICEF. A maradék 7,5 millió dollárt pedig a Vöröskereszten keresztül juttatja el a dél-szudáni menekülteknek.

Az amerikai kormányzat célja a segéllyel az, hogy javítsák az állam egészségügyi ellátását, a higiéniai helyzetet orvosolják, valamint biztosítsák a menekültek tiszta ivóvízhez, és ételhez való jutását. A segélyek célba juttatását azonban nemcsak a földrajzi nehézségek, hanem a lázadók folyamatos összecsapásai is nehezítik. Ehhez katonai segítségre is szükségük van, ezért az Afrikai Unióval, az ENSZ dél-szudáni missziójának illetékesével, és a környező államok vezetőivel is tárgyalásokat folytatnak.

Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy az államban tarthatatlan a kialakult helyzet, ugyanis túl sok a civil áldozatok, és a menekültek száma. A mostani segély célja így az, hogy azokhoz a családokhoz is eljusson a humanitárius segítség, akiket a harcok elzártak az ellátástól. Továbbá céljuk az államban a béke biztosítása, és a demokrácia garantálása. A szudáni konfliktus összetettsége azonban nem könnyíti meg az elnöki elképzelések megvalósítását, és komplex megoldást igényelnek.