Hollande-nak kell megint szétcsapnia Afrikában

Egyre nagyobb a káosz a Közép-Afrikai Köztársaságban, ahol egyrészt meghalt a legnagyobb bajkeverőnek tartott Séléka muszlim koalíció vezetője, másrészt pedig minden eddiginél nagyobb káosz ütötte fel a fejét, miközben az ENSZ BT engedélyt adott a katonai beavatkozásra. A legnehezebb helyzetben mégis Francois Hollande francia elnök van, akit egyre többen vádolnak neokolonializmussal. Esti összefoglalónkban ezen kívül írunk a kuvaiti-iráni tárgyalásokról, egy amerikai atomfegyver-gyár leszerelésének problémájáról, és az izraeli beduinok tüntetéseiről is.

Egyre csak nő a káosz Közép-Afrikában

Ismét áll a bál a Közép-Afrikai Köztársaságban, ahol gyorsan követik egymást az események: a napokban újra kiújult harcokban életét vesztette a muszlim Séléka nevű laza szövetség vezetője, Issza Jahja tábornok, akinek feladatait helyettese, Szaleh Zabari ezredes vette át. Közben a Séléka milicistái folyamatosan támadják a keresztény közösségeket, akik szintén fegyveres csoportokat szerveznek saját védelmük biztosítása érdekében. Az országban eddig négyszázezren hagyták el otthonukat, jelentős részük azonban nem talált menedékre: ők a bozótban és a földeken bujkálnak, nehogy a lőfegyverekkel és bozótvágó késekkel felszerelkezett katonák rájuk találjanak. A CNN szerint a legsúlyosabb helyzet most a fővárostól, Banguitól néhány száz kilométerre északra lévő Bossangoa városában alakult ki, ahol egy templom-együttesben mintegy 35.000 keresztény keresett menedéket, azonban a muszlim fegyveresek valószínűleg meg fogják támadni a létesítményt. Bár az Afrikai Unió békefenntartói a helyszínen vannak, alacsony létszámuk miatt valószínűleg nem fogják tudni megvédeni a menekülteket, ha a Séléka valóban támadásra adja a fejét.

A fejlett világ közben beavatkozást sürget: valószínűleg Franciaországra vár a feladat, hogy rendet tegyen Közép-Afrikában. Francois Hollande elnöknek – aki egyébként éppen egy afrikai békekonferenciát nyitott volna meg Párizsban a mai napon – ez lehet idén a második komoly afrikai katonai kalandja, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa mai ülésén jóváhagyta még több (francia és Afrikai Uniós) katona átvezénylését az országba. A Financial Times elemzése szerint azonban most nem lehet majd olyan nagy francia offenzívára számítani, mint az év elején Maliban: akkor ugyanis Párizs számára a szomszédos Nigerben lévő uránbányáinak biztonsága volt a tét, miközben a Közép-Afrikai Köztársaság nem rendelkezik ennyire fontos ásványkincsekkel. Ugyanakkor az ország mégis több jelentős konfliktuszóna határán fekszik: keletről Szomália, északról Szudán, nyugatról pedig Kamerun határolja, így a francia kormánynak nincsen más választása, csak a beavatkozás. Ugyanakkor mint arra többen is felhívják a figyelmet, Párizs egyre élénkebb afrikai aktivitása, valamint a ravaszon egyre jobban viszkető ujja sokakban a rekolonizáció sötét árnyékát vetítheti előre. Egy biztos: Hollande eddigi politikáját már sokan kritizálták, és a korábbi „FrancAfrique” doktrínájához hasonlították, amikor Párizs számára rutinjellegű műveletnek számítottak az egyoldalú katonai beavatkozások, valamint a véreskezű diktátorokkal kötött sötét üzletek.

Nem sikerül felszámolni az atombomba-gyárat

A 2040-es évekre fejezhetik be a Savannah River Site nukleáris hulladékának biztonságba helyezését – írja a New York Times.

1996-ban döntött az amerikai energiahivatal a Savannah River Site felszámolásáról, de az ígért határidőt, úgy tűnik, nem tudják tartani. A nukleárisfegyver-gyár létesítését Truman elnök kezdeményezte 1950-ben, annak érdekében, hogy az atomfegyverekhez szükséges anyagokat állítson elő az üzem. Mára már egyik reaktora sem működik, csupán kutatások folynak a fő feladat, a veszélyes anyagok semlegesítése mellett. A nukleáris hulladék felszámolását eredetileg 2023-ra tervezték, azonban a munka lassulása miatt a határidőt nem valószínű, hogy tartani tudják.

Tovább közeledik egymáshoz Irán és Kuvait

Az iráni és a kuvaiti külügyminiszter a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésről tárgyalt. A két politikus az országaik közötti kapcsolat hosszútávú elmélyítését reméli.

Az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif és tárgyalópartnere, Szabah al-Hálid al-Hamad asz-Szabah sejk Kuvait külügyminisztere az Iráni-Kuvaiti Közös Gazdasági Bizottság második ülésén vettek részt Kuvaitban – számolt be az Iszlám Köztársaság Hírügynöksége (IRNA). A találkozó hét év után került újból megrendezésre.

Beduinok tüntetnek Izraelben

Izraelben több településen megmozdulásokat váltott ki a kormányzat terve, hogy a Negev-sivatag területén élő beduinokat áttelepítse. A beduinok nem akarják elhagyni őseik földjét, az izraeli kormányzat viszont államuk társadalmába akarja integrálni közösségeiket.

A Negev-sivatag beduinjai több településen tiltakoztak a izraeli kormány terve ellen, amely körülbelül harminc-negyvenezer beduin áttelepítését célozza – számolt be a BBC. Demonstrációkra került sor Haifában, Jeruzsálemben, Ciszjordániában és Gázában is. A tüntetők és a rendőrség közötti legsúlyosabb összetűzésekre a Negev-sivatag területén került sor, ahol a rendőrség könnygázt és vízágyúkat is bevetett.