Agyonlőtték a Hezbollah egyik kulcsemberét

Ismeretlen fegyveresek ma hajnalban otthona közelében agyonlőtték a Hezbollah egyik kulcsemberének számító Hasszán al-Lakiszt, aki többek között az iráni és a szíriai titkosszolgálatokkal való kapcsolattartásért is felelős volt a szervezetben. Izrael természetesen tagadja, hogy bármilyen köze lenne a történtekhez. Ezen kívül beszámolunk az izlandi hitelesmentésről, az Északi-sarki hatalmi vetélkedésről, és a nicaragauai kormány diktatórikus terveiről is.

Ismeretlenek lőtték agyon a Hezbollah egyik vezetőjét

A keddről szerdára virradó éjjel bejrúti lakásához közel agyonlőtték a Hezbollah egyik legfontosabb vezetőjét, Hasszán al-Lakiszt. A sokak által terrorszerveznek, és az iráni titkosszolgálat meghosszabbított karjának tartott Hezbollah közleményében természetesen azonnal Izraelt tette felelőssé a történtekért. A libanoni hatóságok szerint Lakisz éppen a munkából tért haza éjfél körül, amikor a házához közeli mélygarázsban leparkolta az autóját. Amikor kiszállt, ismeretlenek tüzet nyitottak rá – a hírügynökségi jelentések ellentmondásosak abban, hogy pontosan mivel is támadtak rá – és ötször fejbe, illetve egyszer nyakon lőtték. Lakiszt még kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni, temetését ma délután tartották Libanonban.

Izrael azonnal tagadta az ellene felhozott vádakat, Jigal Palmor külügyi szóvivő szerint „Izraelnek nincsen közlendője az üggyel kapcsolatban”. Az is igaz viszont, hogy a hasonló akciókat a zsidó állam kormánya soha nem kommentálja, ugyanakkor már legalább két évtizede a legtöbben az izraeli titkosszolgálatot teszik felelőssé több Hezbollah-vezető haláláért. Abbász Muszavi sejket 1992-ben izraeli katonai helikopterek lőtték szitává, feleségével és ötéves gyermekével együtt. 2008-ban Imad Mugnije, a Hezbollah katonai vezetője lett merénylet áldozata, őt autójával együtt robbantották fel Damaszkuszban. 2007-ben Szíriában bombáztak le egy nukleáris létesítményt, idén pedig az izraeli légierő már legalább hat alkalommal ütött rajta szíriai fegyverszállító konvojokon. Ráadásul ilyen célzott likvidálásokra már korábban is volt példa az izraeli titkosszolgálatok történetében, azonban hivatalosan most még semmi biztosat nem tudhatunk.

Az első izraeli kommentárok szerint al-Lakisz halála komoly érvágást jelent majd a Hezbollahnak, hiszen személyében egy olyan vezetőt veszített el a szervezet, akit már harminc éve jól ismertek a nyugati hírszerzők is. Ő ugyanis egy személyben ismerte a szervezet szinte összes tevékenységét, a fegyverek beszerzésétől kezdve egészen az operatív tervekig. Ráadásul al-Lakisz kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett az iráni és a szíriai titkosszolgálatok legfontosabb köreiben is, ami szintén jelentős nehézségeket okozhat a Hezbollah számára. 

Itt nem ok nélkül kiáltanak diktatúrát

Több százan tüntettek múlt csütörtökön a nicaraguai fővárosban az alkotmány tervezett módosítása ellen, amely lehetővé tenné többek között az államfő korlátlan újraválasztását, és nagyobb politikai befolyást biztosítana a hadseregnek. Az ellenzők szerint Daniel Ortega elnök fel akarja számolni a demokráciát, és egy személyi hatalmon alapuló totalitárius rendszert igyekszik kiépíteni. Az alkotmánymódosítási javaslatról a következő hetekben dönt a parlament.

A csütörtöki tiltakozás a főváros Hugo Chávez venezuelai elnökről elnevezett körteréről indult, ahonnan a parlamenthez vonultak a tüntetők. „Ortega diktátor. Igen a szabadságra, nem a reformokra” – állt a demonstrálók plakátjainak egyikén. A rendőrökkel való kisebb összetűzés után az országgyűlés bejáratánál felolvasták az alkotmánymódosítást elutasító kiáltványukat, s bírálták a kormányt és a hadsereget is – tudósított az El País. A tüntetést szervező Mozgalom Nicaraguáért (Movimiento por Nicaragua) nevű civil szervezet egy tagja, Violeta Granera elmondta, hogy az alaptörvény módosításáról szóló javaslat egy diktatórikus, kirekesztő és pártállami rezsim megteremtésére törekszik. 

Új szereplő az Északi-sarkért folytatott harcban

Dánia és Grönland benyújtotta igényét a vitatott hovatartozású kontinentális talapzatra, amely rengeteg ásványkincset és energiaforrást rejthet – írja a The Copenhagen Post.

Koppenhága benyújtotta a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak az igényét, amely a – Dánia szerint – Grönlandhoz tartozó kontinentális talapzatra vonatkozik. Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján minden parti államnak joga van legalább 200 tengeri mérföldig az ún. különleges gazdasági övezetre, ami a talapzatot is magában foglalja. (Ez bizonyos feltételek esetén további 150 tengeri mérfölddel meghosszabbítható.)

Hitelesmentés izlandi módra

Az izlandi kormány szombaton közölte, hogy végig kívánja vinni a választási ígéretét, miszerint kimenti a hiteleseket. Nemzetközi pénzügyi szervezetek szerint ez átgondolatlan lépés.

A szigetország miniszterelnöke, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson szombaton jelentette be, hogy kormánya elindítja a közel 150 milliárd koronás (80 milliárd forintos) csomagját, mely a jelzáloghitelesek terheit könnyítené. Így a Haladás Párt teljesíti idén tavasszal tett választási ígéretét, és háztartásonként 24 ezer eurót jóváír a hiteleseknek. A kormány tájékoztatása szerint a terv négy évig tart majd. Nem állítanak fel új alapot, mivel a kimentést közvetlenül az állam fizeti. Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy miből kívánják ezt a többletkiadást fedezni.