A spártai görögök a kiigazítás Európa bajnokai

Az eurózóna válságországai mostanra kinőtték az ikerdeficitjeiket és már nem nyújtózkodnak tovább annál, ameddig a takarójuk ér –állapítja meg a 2013-as „Euro plus monitor”, amely kockázatokkal ugyan, de rendkívül derűlátó a valutaövezet kilátásait illetően, miközben Franciaországot „Európa beteg emberének nevezi”.

Rendkívül kedvező képet fest a 17 tagú valutaövezetben zajló gazdasági reformok állásáról egy brüsszeli think tank „Euro plus monitor” nevet viselő éves jelentése, amit kedden mutattak be Brüsszelben. A The Lisbon Council és a legrégibb német magánbank, a Berenberg euróövezet állapotáról készült közös jelentése úgy látja, hogy az egységes valutát használó országok többségében 2013-ban töretlen lendület jellemezte a kiigazítási folyamatot, és amennyiben a következő hónapokban nem lesz megtorpanás, az eurózónát sújtó rendszerszintű válságnak 2014 közepén vége szakadhat.

„Ha az eurózóna nem tér le a reformok pályájáról és Franciaország és más lemaradók összeszedik magukat, az euróövezet úgy léphet ki a válságból, mint a legfejlettebb nyugati gazdaságok közül a legdinamikusabb” – állítja az Euro plus monitor. A tanulmány ugyanakkor hozzáteszi, hogy a helyzet továbbra is törékeny. A valutaövezetnek elsősorban két területen kell az eddiginél többet és jobban teljesítenie. Először is, a hitelválság az eurózóna perifériáján komoly gátja lett a növekedésnek, ami ellen minél előbb tenniük kell a tagállamoknak, megszüntetve minden bankjaik feltőkésítettségét övező kételyt. A jelentés szerint a politikának is véglegesen el kell mozdulnia a túlzott mértékű megszorításról a növekedésorientált szerkezeti reformok felé.

„A nadrágszíj meghúzása hatásos gyógyszer, amit megfelelő mértékben kell adagolni. A túl kicsiny adag gyógyszer megölheti a beteget. De ugyanezt eredményezheti a gyógyszer túladagolása is” – vélekednek a jelentés szerzői, akik arra hajlanak, hogy egyetlen országtól sem szabadna az éves GDP 2 százalékát meghaladó fiskális kiigazítást kérni egy adott évben, kivéve, ha az előző évben a GDP több mint 1 százalékának megfelelő költségvetési lazítást hajtott végre.

A Holger Schmieding, a Berenberg vezető közgazdásza által bemutatott jelentés különösen a pénzügyi támogatásban részesült válságországok erőfeszítéseiről szól elismerően, sorrendben Görögországot, Írországot, Spanyolországot és Portugáliát helyezve annak a ranglistának az élére, amely a tagállamok egy év alatt a kiigazítás terén mutatott teljesítményét pontozza.

Schmieding megjegyezte, hogy több éves kemény kiigazítás eredményeként a válságországok mostanra felszámolták az ikerdeficitet, vagyis folyó fizetési mérleg és a strukturális költségvetési egyenleg egyidejű hiányát. Emlékeztetett rá, hogy 2009 környékén a négy ország ikerdeficitje még a GDP 16 százaléka körül volt, amit mára a gyors korrekciónak köszönhetően sikerült zéró közelébe feltornászniuk. A közgazdász hangsúlyozta, hogy a válságországoknál semmi nyomát nem látni az „erkölcsi kockázatnak”, amit az a félelem táplált, hogy a pénzügyi támogatás nem teszi érdekeltté őket az átalakításban. Mindez a jelentés szerint annak a jele, hogy ezek a tagállamok már nem a lehetőségeik felett élnek, vagyis addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér.

A Berenberg elemzése 2013-ban Ciprusnak adja a pálmát a kiigazításban, amely részben a brit gyarmati örökségből örökölt viszonylag rugalmas munkaerőpiacának köszönhetően és feltéve, hogy „bírja idegekkel” hasonlóan gyors kiigazítási pályát futhat be a következő egy évben, mint néhány éve a balti országok.

Sokkal kritikusabban szól az idei Euro plus monitor Franciaország teljesítményéről, amit „Európa beteg emberének” nevez. „Franciaország az egyetlen nagy európai gazdaság, amely komoly egészségügyi problémákkal küzd, de eddig nem sokat tett a gyógyulás érdekében” – állapítja meg a tanulmány. A 17 euróövezeti tagot plusz Nagy-Britanniát, Svédországot és Lengyelországot a gazdaság egészsége szempontjából rangsoroló listán Franciaország a 20 ország közül csak a 16-ik helyet foglalja el.

Olaszország ugyan valamivel jobban áll, de a trojka felügyelete alá került öt válságországnál rögösebb úton halad a kiigazítás, állítja jelentésében a Berenberg bank, amely rámutat, hogy még mindig növekednek a fajlagos munkaerőköltségek, mivel a túlságosan rugalmatlan munkaerőpiac nem tesz lehetővé megfelelő kiigazítást a bérek oldalán a növekvő munkanélküliségre. További problémát jelent az államadósság növekedése a GDP arányában.

A monitor némi megértéssel tesz említést arról, hogy azokban a tagállamokban a legkisebb a kiigazítási láz, amelyek az előző években sokat tettek versenyképességük javítása érdekében. Ugyanakkor óva intik Németországot és Svédországot attól, hogy túl sokáig üljenek a babérjaikon.

Az éves jelentés egyébként a gazdaság alapjait tekintve Észtországot, a legutóbbi csatlakozót teszi az abszolút első helyre, amely megelőzi Németországot, Luxemburgot és Szlovákiát(!).

A jelentés tesz egy oldalvágást az Európai Bizottság felé, indokolatlannak nevezve a túlzottan magas német folyó fizetési mérlegtöbbletet ért bírálatokat. „A javaslatok, melyek Németországból egy új Franciaországot csinálnának, magasabb munkaerő költségekkel és mértéktelen központi kiadásokkal, egyszerűen célt tévesztenek” – szögezik le a jelentés szerzői, akik szerint aligha állhat Európa érdekében, hogy a német növekedési motor lefullasztása.

Ezzel szemben úgy vélik, hogy a válság fokozatos megszűnésével párhuzamosan a visszatérő üzleti és fogyasztói bizalom nyomán a hazai beruházások és a fogyasztás is növekedésnek indulnak majd, és idővel helyreáll a megtakarítások és a beruházások közötti normális egyensúly.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »