A visegrádi gázunióé lehet a jövő

A Visegrádi Négyek földgázpiaci integrációja lehet a leghatékonyabb válasz a Nabucco-West projekt meghiúsulására, hiszen 2020-ig nem valószínű, hogy új vezetékből érkezzen gáz a térségbe – hangzott el egy magyar szervezésű brüsszeli konferencián, amelyen a negatív nyári döntés utáni továbblépés lehetőségeit latolgatták a résztvevő szakértők.

A Nabucco számára kedvezőtlen nyári döntéssel hoppon maradt közép- és kelet-európai EU-tagállamok tisztviselői egy Brüsszelben rendezett szemináriumon egyetértettek abban, hogy a térségbeli országok földgázpiacainak összekapcsolása a legkézenfekvőbb és leghatékonyabb válasz a kialakult helyzet kezelésére.

A brüsszeli magyar EU-képviseleten rendezett szakmai konferencián többek részéről az a kívánság is megfogalmazódott, hogy az EU részesítse előnyben a régió országait az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére 2014 és 2020 között elkülönített uniós forrásokhoz való hozzáférésben.

A brüsszeli magyar EU állandó képviselet épületében tartott rendezvény apropóját a Shah Deniz II. konzorcium nyári döntése szolgáltatta, amely a részben magyar érdekeltségű Nabucco-West projekttel szemben a dél-európai Transz-adriai Gázvezetéknek (TAP) ítélte meg a Kaszpi-térségben 2019-től elérhető éves szinten 10 milliárd köbméternyi földgáz szállításának jogát. „Tetszik, nem tetszik, elsősorban üzleti döntésről van szó” – jelentette ki a szemináriumon Stephan Auer, az Európai Külügyi Szolgálat illetékes igazgatója.

A döntés következménye, hogy az Európai Uniónak a 2006-os és a 2009-es gázválság által leginkább sújtott tagállamainak függősége semmit sem fog csökkenni a következő években az orosz gázszállításoktól. Jóllehet a Déli Gázfolyosó terve eredetileg éppen azt célozta, hogy ne csak a szállítási útvonalak, hanem a forrásországok szempontjából is diverzifikáltabb legyen Közép- és Kelet-Európa földgáz-ellátása.

„Nincs még egy olyan hely a világon, ahol a földgáz olyan nagy koncentrációban fordulna elő, mint a Kaszpi-térségben” – mutatott rá Brendan Devlin, az Európai Bizottság ellátásbiztonságért felelős tanácsadója, aki szerint a régió politikai kockázatai is sokkal kisebbek, „hiszen elképzelhetetlen, hogy a térség valamennyi gázszállító országa egyszerre zárja el a gázcsapot”.

Devlin és más uniós intézményeket képviselő résztvevők is üdvözölték és a megoldás fontos részeként említették azt a magyar kezdeményezést, ami egységes rendszerbe kapcsolná a visegrádi négyek földgázpiacait. Az integrált gázpiac létrehozásáról szóló ütemtervet idén júniusban írták alá Varsóban a V4-ek kormányfői, és ezzel a megvalósítás szakmai szintre került.

Németh Zsolt, külügyminisztériumi államtitkár szerint a terv megvalósítása alapvetően négy lépés megvalósítását feltételezi. A nemzeti gázhálózatok fizikai összekapcsolását; az egyes tagállamokban érvényes eltérő szabályozói háttér harmonizálását; a gázkereskedés előtt álló akadályok elhárítását; és végül a diverzifikált gázellátás elérhető áron történő biztosítását.

„A Shah Deniz döntése után a nemzeti gázhálózatok egymással való összekapcsolása pénzügyileg ésszerűbb megoldás új gázvezetékek építésénél a térségben” – szögezte le a magyar államtitkár, aki a határkeresztező kapacitások létrehozásán kívül a földgáz kétirányú áramlásának lehetővé tételét és a jelenleg 6 milliárd köbméter gáz befogadására alkalmas magyar tárolókapacitás kihasználását sorolta a teendők közé.

Németh ennek kapcsán több lehetséges „gázfolyosót” is megemlített, kezdve a Krk szigetén tervezett cseppfolyós gáz (LNG) terminált a magyar tárolókkal és az ukrán piaccal összekötő folyosóval, aminek létrehozásáról a három ország kormányfője a közeljövőben írhat alá egyetértési nyilatkozatot. Magyarország emellett fantáziát látna egy osztrák-magyar-román és egy görög-bolgár-román-magyar folyosóban is.

A jelek szerint a Bizottság is pozitívan viszonyul a visegrádiak összekapcsolási terveihez, miközben a testület képviselője megjegyezte, hogy jónéven vennék az osztrák és a magyar gázrendszer egymáshoz való közelítését is.

A Bizottság által a közelmúltban közzétett „közös érdekeket szolgáló projektek” 248-as listáján több olyan beruházás is szerepel, amelyek a földgáz kelet-nyugati és észak-déli akadálymentes áramlásának előmozdítását célozzák, így fontos szerepet töltenek be a visegrádi négyek gázpiaci terveinek megvalósításában is. Az uniós büdzséből összesen 5,85 milliárd euró áll az energia infrastruktúra-fejlesztési beruházások támogatására 2014 és 2020 között.

„Minden egyes új infrastruktúrával, minden egyes határkeresztező kapacitással csökken az orosz földgáz ára” – mutatott rá Brendan Devlin az egységes energiapiac közép-európai országok számára egyik legfőbb hozadékára. A legtöbb közép- és kelet-európai tagállam jelenleg 30 százalékkal is többet fizet a földgázért a Gazpromnak, mint Németország.