Defláció alakulhat ki az euróövezetben

A fogyasztói árak tartós csökkenésének kockázata fenyeget az euróövezetben, és nem biztos, hogy az eurójegybanknak (EKB) megvannak a megfelelő eszközei ennek kivédésére – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai felidézik, hogy októberben négyévi mélypontra, 0,7 százalékra süllyedt az éves infláció az euróövezetben, és már „elhangzottak az első felhívások” arra, hogy az EKB tegyen lépéseket a defláció elkerülésére.

Kérdéses azonban, hogy az euróövezeti jegybank tud-e tenni bármit is. Az irányadó kamatok „szinte a padlón” vannak, a merészebb, nem szokványos intézkedésekkel, például a mennyiségi enyhítéssel szemben pedig „erőteljes ideológiai korlátok” állnak. Ebben a helyzetben a rendelkezésre álló kevés eszköz között lehet a banki likviditás növelése és/vagy az euró gyengítését célzó verbális beavatkozás – vélekednek a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint a deflációs félelmek ellen szól, hogy az euróövezetben most nem csökkent olyan összeomlásszerűen a költségoldalon jelentkező árfelhajtó nyomás, mint a 2009-ben tapasztalt rövid deflációs időszak előtt. A nyersolaj hordójának árfolyama például jelenleg 100 dollár felett jár; 2009-ben meredek eséssel majdnem 40 dollárig süllyedt.

Jóllehet a termelői árak idén augusztusban 0,8 százalékkal csökkentek, 2009 nyarán viszont 8,1 százalékkal zuhantak éves összevetésben.

Ezzel szemben azonban a mostani folyamatosan gyenge gazdasági aktivitás és az eurógazdaságokban ennek következtében halmozódó kapacitásfelesleg arra vall, hogy a keresleti oldalról érvényesülő dezinflációs nyomás jelenleg erőteljesebb lehet, mint 2009-ben volt – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház szakértői szerint lehet azzal érvelni, hogy az esetleges euróövezeti defláció nem jelentene katasztrófát, tekintettel a reáljövedelmekre, a vásárlóerőre és így a gazdasági kilábalásra gyakorolt potenciálisan kedvező hatásra. A defláció emellett elősegítheti az euróövezet versenyképességének visszanyerését is az árak tekintetében.

Ez az álláspont a ház szerint azonban „veszélyesen naivnak” bizonyulhat. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy 2009-ben sem volt sok jele az akkori deflációs időszak kedvező gazdasági hatásainak, sőt a háztartási kiadások még csökkentek is, valószínűleg azért, mert a deflációs – vagyis a további árcsökkenésekhez fűződő – várakozások miatt a háztartások elhalasztották fogyasztási kiadásaikat. A cég szerint ez újabb defláció kialakulása esetén is megismétlődhet.

Mindemellett a defláció súlyosan hátráltathatná az euróövezeti periféria gazdaságai által a már most is „egekbe szökő” GDP-arányos adósságráták további növekedésének megakadályozására tett erőfeszítéseket. Ez negatív növekedési következményekkel járó újabb takarékossági intézkedésekre kényszeríthetné ezeket a gazdaságokat – áll a Capital Economics londoni elemzésében.

Az euróövezeti defláció kockázatára más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő által európai intézményi kötvénypiaci befektetők körében elvégzett egyik legutóbbi felmérés kimutatta, hogy a befektetési társaságok mindössze 9 százaléka tartja magasnak az inflációs kockázatot, ugyanakkor több mint háromszor ennyi, 29 százalék a deflációt nevezte jelentős kockázatnak az euróövezetben.

A Fitch értékelése szerint ez az euróövezet gazdasági kilábalásába vetett alacsony befektetői bizalmat jelzi.