Merkel a német választások abszolút győztese

Merkel, Merkel és Merkel. A német sajtó szinte körülrajongja a kancellárasszonyt, ami nem is csoda, hiszen a CDU/CSU a szavazatok 42 százalékát szerezte meg a vasárnapi parlamenti választásokon. A vasárnapi német választások nagy híre: 1949 óta először nem jutott be a parlamentbe a liberális FDP. Az SPD 25 százalékon, a Zöldek és a Baloldal 8,5 százalék körül. Az eurókritikus párt pedig kis híján bejutott a Bundestagba. Amilyen unalmas volt a választási kampány, olyan izgalmassá vált a végére.

Kohl óta nem szerepelt ilyen jól a CDU

Minden előzetes várakozást felülmúlt a CDU/CSU vasárnapi szereplése. Az Uniópártok a szavazatok közel 42 százalékát szerezték meg, jó 8 százalékkal többet, mint négy évvel korábban. A kereszténydemokraták háza táján már a hatórás előrejelzések után megkezdődött az ünneplés. Nyolc óra körül a CDU 42,5 százalékon állt, így sokan már az abszolút többséget is megelőlegezték Merkeléknek. „Szuper eredményt értünk el, igazán boldogok lehetünk”- mondta el vasárnap este Angela Merkel a CDU berlini székházában. A lehetséges koalíciókötéssel azonban még várna a kancellárasszony a hivatalos végeredményig.

A hajnali adatok szerint a CDU 42 százaléka 296 képviselői helyet jelent a Bundestagban, tehát néggyel kevesebbet, mint amennyit az abszolút többséghez kellene. Az abszolút többség azért lehetséges közel 42 százalékkal, mert igen magas volt a parlamentbe be nem jutott pártokra leadott voksok aránya (15 százalék), amelyek újraosztásával jelentősen változik a parlamenti patkó képe.

Angela Merkel már vasárnap este kijelentette, nem fognak kisebbségben kormányozni: „nem játszunk va banque-ot.” A háború utáni német történelemben eddig egyetlen egyszer fordult elő, hogy egy párt a szavazatok abszolút többségét érte el, ez a harmadik Adenauer-kormány volt 1957-ben. Ezt az egy adminisztrációt leszámítva mindig koalíciót kötöttek a pártok egymással. A kereszténydemokraták ugyanakkor igen kényelmes helyzetben vannak a koalíciókötés szempontjából, ugyanis összeállhatnak a szocdemekkel – így létrejöhet a második nagykoalíció Merkel irányítása alatt –, illetve a gyengén szereplő Zöldekkel is (bár erre még nem volt korábban precedens).

A Forschungsgruppe Wahlen (FW) értékelése szerint a CDU/CSU kimagasló eredményére a legnagyobb hatást a kancellárasszony személyes megítélése gyakorolta. Az FW felmérése szerint még 2005-ben a CDU-szavazatok 16 százaléka volt betudható Merkel támogatottságának, addig ez a szám a mostani választáson már 38 százalékra nőtt. A ZDF választási gyorselemzésében a hitelességi faktort emelte ki, mint ami eldöntötte a választást. A közszolgálati televízió helyettes vezetőszerkesztője ugyanakkor elmondta: Merkelnek kell egy stabil partner a kormányzáshoz.

Érdekes megnézni az idei választáson bekövetkezett szavazatvándorlást is. A CDU több mint 2 millió szavazót vonzott el a liberális FDP-től, valamint 1,2 millió korábban bizonytalant tudott a maga oldalára állítani. Tehát a CDU mobilizálási tervei abszolúte bejöttek a választási kampányban. A CDU győzött, a diadalt viszont egyértelműen Angela Merkelnek köszönheti. A kancellárasszonyt így hamarosan egy lapon lehet emlegetni a nagy ősökkel: Adenauerrel és Kohllal.

Az FDP a padlón

Tragikus este volt a vasárnapi a liberális szavazóknak, az FDP 1948-as megalakulása óta először nem tudta átugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt. Scheel és Genscher pártja romokban, a liberálisok jövője jelenleg teljesen kilátástalan. Rainer Brüderle kancellárjelölt és Philipp Rösler pártelnök vállalták a felelősséget az óriási bukásért, utóbbi le is mondott pártelnöki tisztségéről. A párt vezetősége szerint a „liberalizmust újra kell értelmezni.” Kérdés, hogy a parlamenten kívül hogyan fog ez összejönni nekik.

Egy másik kérdés, hogy mi lesz a párt jelenlegi vezetésével. Guido Westerwelle ex-külügyminiszter állítólag Brüsszelbe menne, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának irányítását vegye át, a szexizmus-vitát kiváltó Brüderlét valószínűleg meneszteni fogják. Az FDP négy évvel ezelőtt 14,5 százalékos eredményt ért el, innen különösen nagynak hat a vasárnapi pofon.

Cikkünk még nem ért véget! Kattintson és olvasson az ellenzék vasárnapi szerepléséről!

Az SPD vitorlájából kifogták a szelet

A német politika folyamatosan balra tolódik, ezt kár is lenne tagadni. A CDU egy sor olyan témát tűzött zászlajára, amelyek alapvetően baloldali ötletek. A szocdemek így sokszor téma nélkül maradtak, ami a mostani választásban rendkívül jól megmutatkozott. Peer Steinbrück vezetésével vasárnap a szavazatok 25,6 százalékát érte el az SPD, ami nagyjából 3 százalékkal jobb, mint a négy évvel ezelőtt elért történelmi mélypont. A szocdemek tehát nem tudtak sok újat hozni az elmúlt négy évben, viszont továbbra is nyitva áll a lehetőségük, hogy Merkelékkel nagykoalíciót kössenek.

Peer Steinbrück a Willy Brandt-Hausban összegyűlt szomorkodó tömeg előtt megköszönte minden önkéntes áldozatos munkáját, majd kijelentette, hogy „Merkel térfelén van a labda.” Vagyis ha a kereszténydemokraták koalíciót szeretnének kötni velük, akkor nekik kell megtenniük az első lépést. Steinbrück ugyanakkor elmondta: ha a CDU/CSU egyedül is abszolút többséget szerezne, úgy nem javasolná egy nagykoalíció létrehozását.

Az SPD-nek elméletileg még lenne egy esélye a nagykoalíción kívül a kormányzás átvételéhez, ez pedig a sokat kritizált vörös-vörös-zöld (SPD-Baloldal-Zöldek) koalíció lenne. A három baloldali párt az előzetes eredmények alapján 302 képviselőt tudna kiállítani, közel annyit, mint a CDU/CSU egyedül. Egyrészről nincs annyi ragasztó a világon, ami egy ilyen hármas koalíciót egyben tartana, másrészt vasárnap este – sokadszorra – mind Steinbrück mind Jürgen Trittin a Zöldek kancellárjelöltje kijelentette: nem támogatják a vörös-vörös-zöld utat.

Bent van a Baloldal és a Zöldek, az eurókritikusok majdnem megcsinálták

Szinte teljesen ugyanúgy végzett a Baloldal és a Zöldek a parlamenti választáson. A Baloldal 8,5 százalékát kitörő örömmel fogadta a publikum, a Zöldek 8,4 százalékának már nem örült senki. Gregor Gysi, a posztkommunista Baloldal első számú embere óriási eredménynek nevezte, hogy pártja harmadikként ért célba vasárnap este: „Ki gondolta volna még ’90-ben, hogy ez a kis párt egyszer harmadik lesz a szövetségi választásokon.” Hiába a szép szavak, azt is látni kell, hogy a Baloldal jó 3,5 százalékkal gyengébben szerepelt mint négy éve. Szavazótáborának egy jó részét pedig elvesztette az Alternatíva Németországnak és az SPD javára.

A Zöldek táborában inkább a melankólia lett úrrá az esti eredményeket követően. A párt jó 2 százalékot rontva a legkisebb erő a Bundestagban, szavazói nagy része – majd félmillió fő – átpártolt a CDU-hoz, illetve szintén félmillió fő az SPD-hez. A Zöldeknek azonban még így is maradt esélyük a hatalom közelébe férkőzni, ha ügyesen tárgyalnak az elkövetkezendő napokban a CDU-val.

A választás másik nagy nyertese a CDU-n kívül az eurókritikus Alternatíva Németországnak (AfD). Este hatkor még úgy tűnt, hogy a 4,9 százalékos eredményből még futja valamire, ám a későbbi adatok inkább lefelé, sem felfelé vitték a mutatót. Ennek ellenére az AfD óriásit szakított, ahhoz képest, hogy csak idén áprilisban alapították a pártot. Bernd Lucke pártelnök szerint az eurókritikusok „megmutatták, hogy a nagypártok nem tehetnek meg mindent”, illetve hogy a jövőben számolni kell az Alternatíva Németországgal, hiszen most már „ők is színesítik a demokráciát.”