Az EU nem akar több bankbotrányt

Jogszabállyal biztosítaná Brüsszel, hogy a jövőben ne lehessen manipulálni a pénzügyi eszközök és pénzügyi szerződések árképzésében meghatározó szerepet játszó referenciamutatókat. A szabályozás válasz a tavalyi LIBOR és EURIBOR botrányokra.

A pénzügyi szolgáltatások újabb területét, a referenciamutatók piacát kívánja szabályozás alá vonni az a jogszabályi javaslat, amit szerdán terjesztett elő az Európai Bizottság. A kezdeményezés célja a pénzügyi eszközök és pénzügyi szerződések árképzésénél meghatározó referenciamutatók manipulálásának a megakadályozása, és miután ilyen gyakorlatra fény derült a közelmúltban, a piacba helyezett befektetői bizalom helyreállítása.

A referenciamutató olyan index, amelyet releváns adatok reprezentatív halmaza alapján számolnak ki, és amely pénzügyi eszközök vagy pénzügyi szerződések referenciaáraként, vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére szolgál.

„A referenciamutatók a pénzügyi rendszer létfontosságú alkotórészei: kritikus szerepet játszanak a piacok számára, csakúgy, mint a polgárok millióinak jelzáloghitelei és megtakarításai szempontjából. Ennek ellenére eddig jórészt szabályozás és felügyelet nélkül működtek. A piac bizalmát aláásták a referenciamutatók manipulálásával kapcsolatos botrányok. Lépnünk kell, helyre kell állítanunk a megingott bizalmat” – jelentette ki a javaslatot bemutató belső piaci biztos.

Michel Barnier szerint a mostani javaslatok biztosítják, hogy a referenciamutatókat előállító szervezetek kizárólag engedély birtokában tevékenykedhessenek, és felügyelet alá tartozzanak. „Ezek a lépések biztosítani fogják a legfontosabb referenciamutatók megbízhatóságát, folyamatosságát és minőségét” – tette hozzá a Bizottság tagja.

Nem ez az első jogszabály, amit Brüsszel a piacon észlelt rendellenességek kiiktatására javasol. A Tanács és az Európai Parlament idén júniusban fogadta el azt a jogszabályt, amely a referenciamutatók manipulációját piaci visszaélésnek minősíti és szigorú közigazgatási bírsággal sújtja.

Az iparágban meglévő problémákra a 2012 nyári LIBOR és az EURIBOR- botrány irányítottá rá a figyelmet. A londoni bankközi kamatláb (LIBOR) és az európiaci bankközi kamatláb (EURIBOR) manipulációja nyomán nem egy európai és amerikai bankot többmillió eurós bírság megfizetésére köteleztek. Jelenleg is folynak vizsgálatok egyes árupiaci (olaj-, gáz- és bioüzemanyag-piaci) és tőzsdei referenciamutatók feltételezett manipulálása miatt.

A vizsgálatok bebizonyították, hogy egyes bankok önös érdekből a valósnál jobb referenciamutatókat hazudtak, hogy kedvezően befolyásolják kereskedési pozícióikat. A manipulációra még a pénzügyi válságot megelőzően került sor, azért, hogy a kereskedők még több pénzt nyerjenek az üzleten. Ez a módszer arra is jó volt, hogy a válság idején elfedje egyes pénzintézetek törékeny helyzetét. „Egyszóval: a bankok a valóságnál alacsonyabb refinanszírozási rátát hazudtak” – hangsúlyozta Michel Barnier, aki szerint mindennek két komoly következménye volt. Egy: a bankok üzleti mérlege és eredményei nem megbízhatóak. Kettő: ügyfelek milliói fizethettek túl magas vagy éppen túl alacsony kamatot az adósságuk után.

Euróban kifejezve billiókban mérhető azon pénzügyi eszközök mértéke, amelyek árazása a referenciamutatóktól függ, és több millió, lakóingatlanra felvett jelzáloghitel pénzügyi feltételei kapcsolódnak e mutatókhoz.

A Bizottság javaslatai a referenciamutatók előállításának és ellenőrzésének javítását irányozzák elő. Ennek érdekében a jogszabály tervezete előzetes engedélyhez köti és folyamatos tagállami és uniós szintű felügyelet alá helyezi a referenciamutatók előállítását. Követelményként írja elő, hogy a referenciamutatók kezelői mentesek legyenek az összeférhetetlenségtől.

A javaslat az adatszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, biztosítandó, hogy megfelelő adatokat bocsássanak rendelkezésre, és őket is ellenőrizzék. A referenciamutatók kezelőinek magatartási kódexet kell összeállítaniuk, amelyben világosan rögzítik az adatszolgáltatók kötelezettségeit és felelősségi körét. Ezek közé tartozik majd az összeférhetetlenség megszüntetése.

A Bizottság az átláthatóságot is növelni kívánja a szektorban. A kezelőknek egy olyan dokumentumot kell majd közzétenniük, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy mit kíván mérni a mutató, és melyek a gyenge pontjai.

Az úgynevezett kritikus referenciamutatók felügyeletére az érintett tagállami hatóságok részvételével testületi kollégiumot hoznának létre. Ezt az adott referenciamutató kezelőjének felügyelő hatósága vezeti, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) is részt vesz a munkájában. A kollégiumon belüli véleménykülönbségek esetén az ESMA kötelező erejű közvetítés útján döntené el a kérdést.