Kevés román igényli a magyar állampolgárságot

Elenyésző arányban igényelnek magyar állampolgárságot román anyanyelvű személyek a könnyített honosítási eljárás keretében, pontos kimutatást ugyanakkor nem vezetnek a kérvényezők nemzetiségéről – nyilatkozták a Krónikának a demokrácia-központok illetékesei annak nyomán, hogy az elmúlt időszakban több román sajtótermék is arról számolt be, hogy több ezer román anyanyelvű személy igényelt már magyar állampolgárságot.

Elenyésző arányban igényelnek magyar állampolgárságot román anyanyelvű személyek a könnyített honosítási eljárás keretében, pontos kimutatást ugyanakkor nem vezetnek a kérvényezők nemzetiségéről – nyilatkozták a Krónikának a demokrácia-központok illetékesei annak nyomán, hogy az elmúlt időszakban több román sajtótermék is arról számolt be, hogy több ezer román anyanyelvű személy igényelt már magyar állampolgárságot.

A központok ugyan nem utasíthatják el az állampolgársági igénylést, hanem azt megjegyzéssel ellátva továbbítaniuk kell a honosítás elbírálására jogosult szerveknek, a magyarul nem tudó személyeknek azonban javasolhatják nyelvtanfolyam elvégzését, így az igénylő később újra próbálkozhat.

Nagy József Barna, a nagyváradi demokrácia-központ vezetője lapunknak elmondta: senkit nem utasíthatnak el, de minden jelentkezővel közlik, hogy a törvény alapján milyen szinten kell beszélnie a magyar nyelvet. Nagy elismerte, hogy irodájukban néha jelentkeznek román anyanyelvűek, ebben az esetben személyesen elbeszélgetnek az érintettel, adott esetben pedig a kitöltendő űrlapon jelzik az elbíráló intézményeknek, hogy az illető nem tud magyarul.

Magdó János kolozsvári főkonzul szerint a nemleges válasz döntő szempont, ezért a magyarul nem tudót mindig megpróbálják meggyőzni arról, hogy nyelvtanfolyam elvégzése után igényelje a magyar állampolgárságot. „A kérvényt azonban iktatnunk kell, ha az illető ragaszkodik hozzá. A minimális ismeret sem elég egyébként, bizonyos társalgási szintet elvárunk. Ennek nyilván van egy szubjektív megítélése, de a tapasztalatok alapján már körvonalazódott a kritérium. A nyelvtudás hiányát a vegyes házasságban élők és a határmenti falvakba kitelepültek esetén sem nézzük el” – magyarázta.

Bihar megyéből különben többen személyesen a határmenti városokban adják be kérvényüket. A lapunk által megkérdezett magyar ajkú család egyik tagja elmondta: a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kérdést nekik is feltették, mi több, még másfél éves kislányuknak is, aki persze még egyáltalán nem beszél. A magyarországi iroda munkatársa be is írta a nemleges választ a rovathoz. Ezzel kapcsolatban Magdó leszögezte: ilyen kicsi gyermeknél ezt nyilvánvalóan nem veszik figyelembe.

Kolozsváron egyébként nem jellemző, hogy sok román nemzetiségű kéri a magyar állampolgárságot – tudtuk meg Soós Sándortól, a kolozsvári demokrácia-központ munkatársától. Kérdésünkre Soós elmondta: a kolozsvári főkonzulátuson nagyon komolyan veszik a magyar nyelvtudást. „Ha a kérelmező nem beszéli, csak érti a magyart, akkor azt feltüntetik a továbbküldött dossziéban” – magyarázta. Hozzáfűzte: volt olyan eset, hogy kétnyelvű házastársak keresték meg őket, a román fél pedig nem beszélt magyarul.

„Nekik azt javasoltam, hogy iratkozzon be a feleség egy magyar nyelvtanfolyamra, hiszen az állampolgárság elnyeréséhez nem anyanyelvi szinten kell beszélnie a magyart, elég ha a hétköznapokban elboldogul vele” – fejtette ki Soós. Hozzáfűzte: abban az esetben, ha a nyelvtudás hiánya miatt utasítják el valakinek az állampolgárság kérelmét, legközelebb egy év múlva újra próbálkozhat.

Egyelőre Sepsiszentgyörgyön sem jellemző, hogy román vagy roma nemzetiségűek kérnék a demokrácia-központ segítségét a könnyített eljárással megadott magyar állampolgárságért, mondta el lapunknak Nemes Előd. A központ vezetője hangsúlyozta: több mint 13 ezer iratcsomót állítottak már össze a sepsiszentgyörgyi irodában, ehhez viszonyítva annyira elenyésző a román vagy roma nemzetiségűek száma, hogy százalékban nem is mérhető.

Vegyes családokból ugyanakkor nagyon sokan fordultak a központhoz, de esetükben inkább az a jellemző, hogy a román fél hozzájárult, hogy gyerekei felvegyék a magyar állampolgárságot a házastársával együtt, de ő nem kérte azt. Nemes hangsúlyozta, minden alkalommal elmondják, hogy nem a demokrácia-központ munkatársai döntik el, ki kaphatja meg a magyar honpolgárságot.

A demokrácia-központok működését felügyelő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyébként közleményben cáfolta, hogy az általa működtetett központokból információk kerültek volna nyilvánosságra a magyar állampolgárságért folyamodókat illetően. A sajtóban ezzel kapcsolatban megjelenteket „légből kapott információnak” nevezik. „Számtalan téves, illetve légből kapott információ került nyilvánosságra az elmúlt időszakban azzal kapcsolatosan, hogy több mint tízezer román kérvényezte a magyar állampolgárságot a szatmári és máramarosi irodában” — áll a tájékoztatóban, amelyben azt is leszögezik, hogy az EMNT irodáiban nem veszik jegyzékbe a kérvényezők adatait.

„Irodáinkban nem tartjuk nyilván, hogy kinek a honosítási kérvényét hagyták jóvá a magyar hatóságok” – pontosít a közlemény. Fontosnak tartották továbbá hangsúlyozni, hogy a magyar állampolgárságot kérelmezők nemzetiségére vonatkozóan szintén nem vezetnek nyilvántartást, így az az információ sem tőlünk származik, hogy – amint a sajtóban megjelent – „négyezer avasi” és „nyolcezer máramarosi” román nemzetiségű személy nyújtotta volna be honosítási kérelmét.

A közlemény arra utal, hogy az elmúlt napokban a Transilvania Reporter című regionális napilap nyomán több lap is foglalkozott a magyar állampolgárságért folyamodó román nemzetiségűek ügyével, a nagybányai és a szatmárnémeti demokrácia-központok munkatársait idézve. A sajtó értesülései szerint igen sok avasi kért magyar állampolgárságot, jelentős hányaduk ugyanis vendégmunkásként dolgozik életvitelszerűen Angliában, és magyar állampolgárként szélesebb jogkörrel rendelkeznek.

A máramarosiak a cáfolt sajtóhírek szerint kanadai vízummentes beutazás reményében nyújtottak be kérvényt a magyar hatóságokhoz. A reklamált cikkek szerzői arról is írtak, hogy a szatmárnémeti demokrácia-központ eddigi 30 ezer kliense közül – annak ellenére, hogy ezek jelentős hányada román nemzetiségű – mindössze 30-at utasítottak el hiányos nyelvtudás miatt.

A média arról is cikkezett, hogy a Szatmár megyei tanácselnök, Adrian Ştef és a szintén szatmári illetőségű volt turisztikai miniszter, Ovidiu Silaghi is folyamodott magyar állampolgárságért, Ştef azonban ezt az információt lapunk érdeklődésére cáfolta. A magyar nemzetpolitikai államtitkárság az MTI sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a Tarnsilvania Reporterben megjelent információkat, mint hangsúlyozták, a kérelmezőkről nem adnak ki adatokat.

A magyar állampolgársági törvény alapján egyébként könnyített honosítás keretében magyar állampolgárságot igényelhet minden olyan személy, aki bizonyítani tudja, hogy ő vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását. Az igénylőnek igazolnia kell magyar nyelvtudását (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), illetve hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása pedig nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.