Erősödő Kanada-Koszovó kapcsolatok

Ottawába látogatott a koszovói külügyminiszter, ahol John Baird kanadai külügyminiszterrel találkozott. Kanadában első ízben került sor ilyen magas szintű találkozóra a két ország képviselői között. Enver Hoxhaj ecsetelte Kanada és a NATO balkáni szerepvállalását, Michael Ignatieff akadémiai munkásságát pedig külön méltatta.

Koszovó Szerbiától való függetlenedése óta most először látogatott el Kanadába a balkáni ország egyik vezető beosztású képviselője. Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter kanadai kollégájával, John Baird-el tárgyalt. A külügyminiszteri szinten zajló történelmi találkozóra Ottawában került sor. Hoxhaj a találkozót megelőzően kiemelte, hogy hazája új fejezetet szeretne nyitni a két ország kapcsolatában.

A koszovói külügyminiszeter – aki politikai karrierjét megelőzően maga is akadémikus volt és a pristinai egyetemen oktatott – külön kiemelte Michael Ignatieff írásait, melyek nagy hatást gyakoroltak rá. Bevallása szerint Ignatieff egy nagyon fontos leckét tanított meg neki: Hogyan élhetnek egymás mellett békésen különböző etnikai csoportok. „Kanada kiváló példája annak, hogy miként működhet sikeresen egy multietnikus társadalom. Ignatieff írásai a nacionalizmusról és etnikai megbékélésről iránymutatóak lehetnek a Balkánon is”- vélekedett Hoxhaj Ottawában adott interjújában.

Koszovó 2008-ban deklarálta függetenségét. Státuszát eddig mintegy száz ország ismerte el, így Kanada is, Szerbia viszont nem (és többek között Szlovákia, Románia, Ukrajna sem ismerte el –  vajon miért?). A koszovói albánok és a szerbek között az ellenségeskedésnek évszázados hagyományai vannak. A nemrég alakult köztársaság fejlődésének nagy lökést adhatna, ha sikerülne normalizálni viszonyát Szerbiával, erre azonban Belgrád részéről sokáig nem mutatkozott hajlandóság. Hoxhaj szerint mindkét nációnak a megbékélés és a csatabárd elásása lehet a célja, ugyanis a két állam csak így valósíthatja meg közös célkitűzését: az Európai Unióhoz való csatlakozást.

S hogyan segítheti Kanada Koszovót? A koszovói külügyminiszter szeretné elérni John Baird-nél, hogy támogassák őket a NATO-hoz való közeledésben. Hoxhaj ezen felül bátorítja a kanadai befektetőket a koszovói bánya-és energiaiparban való részvételre. „Habár Koszovó hivatalosan nem NATO-tagjelölt ország, de Kanada támogatja a balkáni államok euroatlanti integrációját, így Koszovóét is. Baird külügyminiszter hangsúlyozza ezt támogatást”-mondta Rick Roth, a kanadai külügyminiszter szóvivője. Szóba került még, hogy a közeljövőben Koszovó nagykövetséget nyitna Ottawában.

A kanadai légierő NATO akció keretében részt vett Szerbia bombázásában 1999-ben, ezzel is elősegítve a véres konfliktus lezárását. A Koszovóban élő szerb kisebbséget nemzetközi békefenntertó alakulatok védik. A cél az, hogy ezt a szerepet afganisztáni mintára a helyi erők vegyék át. „Véleményem szerint Kanada és a többi NATO tagállam büszke lehet a Koszovóban végzett munkára. Kanada, az Egyesült Államok és a szövetségesei katonai és diplomáciai beavatkozása, valamint humanitárius segítségnyújtása nélkül a Balkánon még mindig háború dúlna”- zárta fejtegetését Koszovó külügyminisztere.