Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Parlament július elején fogadta el azt a szabályozást, amely az uniós intézmények több mint 30 ezer fős személyzetének munkáját irányítja. A brüsszeli Corporate Europe Observatory üdvözölte az új szabályokat, de hangsúlyozta, hogy azok csupán kis előrelépést jelentenek a forgóajtó-effektus megfékezése terén.
Az Európai Parlament július 2-án fogadta el az uniós intézmények több mint 30 ezer fős személyzetére vonatkozó új szabályozást.
Az előkészületi szakaszban a tagállamok szorgalmazták, hogy az Európai Unió vállaljon szolidaritást, és saját alkalmazottaira is szabjon olyan megszorításokat, mint a fizetések csökkentése, a munkaidő és a nyugdíjkorhatár emelése. Az érdekellentéteket szabályozó rendelkezések alkalmazásáról azonban nem sok szó esett. Emiatt néhányan elégedetlenségüket fejezték ki, mivel az utóbbi időben egyre több esetben derült fény összeférhetetlenségre a betöltött pozíciókban.
A brüsszeli Corporate Europe Observatory (CEO) több olyan forgóajtó-effektust jegyzett le az uniós intézményekben, amelyek alapján elmondható, hogy a korábbi szabályozás – vagy a szabályok alkalmazása – nem volt elég hatékony, mivel számos joghézagot tartalmazott. Az ALTER-EU néhány tagja, köztük a CEO, az Európai Ombudsman elé vitte az ügyet, aki most azt vizsgálja, hogy a forgóajtó-szabályozásokat eddig miért nem alkalmazták megfelelően.
A régi és az új szabályok értelmében azok a tisztviselők, akik pozíciójuk elhagyása után munkaviszonyt akarnak létesíteni – akár keresnek ezzel, akár nem –, két éven keresztül kötelesek erről értesíteni azt az uniós intézményt, amely foglalkoztatta őket. Így vizsgálható, és kerülhető el az összeférhetetlenség lehetősége. Amennyiben az új tevékenységet elfogadhatónak találják, akkor az új pozíció betöltését teljes egészében, vagy bizonyos megszorításokkal engedélyezik.
Az utóbbi évek egyik legismertebb botránya ezen a területen a Dalligate-ügy volt. Számos találgatás látott napvilágot – többek között az is, hogy a brüsszeli botrányt a dohánygyárak tervelték ki –, a forgóajtó lehetősége azonban végig ott lebegett a háttérben. Johan Gabrielsson, a Swedish Match nevű dohányipari cég lobbistája, és Gayle Kimberly ügyvéd, akit a cég azért alkalmazott, hogy kapcsolatba lépjén Dallival, korábban az EU-s intézmények személyzetéhez tartozott.
A svéd lobbista esetében biztosan nem került sor engedélykérelemre, így a Gabrielsson új munkájával fennálló érdekellentéteket sem vizsgálták. Kimberly esetében viszont a volt munkaadó, az Európai Tanács tagadta meg a CEO-tól az átvilágítást tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést.
Mit hoznak az új szabályok?
Az uniós alkalmazottakra vonatkozó szabályozások két legfontosabb újdonsága, hogy egyrészt bevezetnek egy egyéves „lehűlési” (cooling-off) periódust, másrészt pedig felállítanak egy rendszert az újonnan érkezők átvilágítására a lehetséges összeférhetetlenségi problémák feltárása érdekében. A vizsgált esetekről minden uniós intézménynek éves jelentést kell készítenie. A gond csak az, hogy a szabályok megszegésére az Európai Unióban még nem alakult ki szankcionálási kultúra.
Laczi Renáta
