Horvátország: egy csatlakozás, és ami utána következik

Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz komoly erőfeszítések előzték meg gazdasági és politikai téren egyaránt. A csatlakozás kedvező hatásai azonban várhatóan csak hosszú távon lesznek érzékelhetők. Vajon kitart-e a horvátok lelkesedése?

Horvátország teljesítette ugyan a csatlakozási feltételeket, és az Európai Unió huszonnyolcadik tagja lett, de az ország vezetői még nem dőlhetnek hátra. Ha az ország a fejlődés útján szeretne tovább haladni, akkor nem hagyhat fel azon törekvéseivel, amelyeknek köszönhetően jelentős eredményeket ért el a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok terén.

Más területeken sem lankadhat a figyelme: a Transparency International szerint ugyanis a korrupció továbbra is elterjedt a nyugat-balkáni országban.

Horvátország emellett évek óta gazdasági recesszióval és súlyos költségvetési problémákkal küzd: a költségvetési hiány meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt 3 százalékot.

Az adósságválság miatt jelentősen visszaestek a külföldi beruházások. Az országban a munkanélküliség eléri a 20 százalékot, a lakosságot pedig nagyfokú eladósodottság jellemzi. Márciusban az Európai Bizottság (EB) felhívta Horvátország figyelmét arra, hogy az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre van szükség. Ez azért kiemelt probléma, mert a Bizottság Romániát és Bulgáriát is elmarasztalta a csatlakozásuk utáni elégtelen intézkedéseik miatt. Emellett komoly reformok kívánatosak a mezőgazdaságban, sőt az egész gazdaság debürokratizálása lenne a cél.

A csatlakozás kedvező hatással lehet az exportra és a beruházásokra, bár Horvátország elsőszámú külkereskedelmi partnerei – Németország és Olaszország – kilátásai nem erre utalnak. A csatlakozás könnyebb hozzáférést biztosít az európai piacokhoz, ugyanakkor a régi ipari hagyományokkal rendelkező országban komoly strukturális átalakításokra van szükség a lehetőségek kihasználásához. Horvátország továbbá jelentős pénzösszegekre számít, amelyeket elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére és a turizmus elősegítésére fordítanának.

A turizmus szerepe kiemelten fontos a horvát gazdaságban: a GDP 11 százaléka származik közvetlenül a turizmusból, a közvetett hatásokat figyelembe véve ez az arány meghaladja a 26 százalékot. Emellett a turizmus munkaerőpiaci hatása is jelentős a foglalkoztatottak szempontjából.

Mikor lehet horvát euró?

Borisz Vujcsics, a horvát jegybankelnök az euró mielőbbi bevezetése mellett érvel: a bankszektorban különösen elterjedt az euró, és a monetáris politika már most sem független. „Ha nincs független monetáris politikád, akkor mit veszíthetsz a valutaövezethez való csatlakozással?” – tette fel a kérdést Vujcsics egy londoni konferencián. Horvátországnak előbb azonban eleget kell tennie a maastrichti konvergencia-kritériumoknak. Ezek értelmében két évet kell töltenie az európai árfolyam-mechanizmus rendszerében, a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá, az államadósságot pedig a GDP 60 százaléka alá kell csökkentenie.

A regionális és határokon átnyúló kapcsolatok várhatóan meg fogják örizni prioritásukat Horvátország külpolitikájában. A legújabb uniós tagállam így könnyen betöltheti majd az összekötő híd szerepét az Európai Unió és a Nyugat-Balkán között, illetve ösztönözheti a regionális együttműködést a térségben.