A szlovén kormány első száz napja

A banki válság ellenére, Szlovénia  miniszterelnök asszonya, elégedett az első száz nappal, amit kormányon töltött.

Nemrég volt pontosan száz napja, hogy március 11-én letette hivatali esküjét Alenka Bratušek kormánya, 2013. június 26-án ünnepelték az első, sokak által fontosnak tartott szakasz végét.

A miniszterelnök kormánya eddigi munkáját sikeresnek látja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem pihen a babérjain, hiszen a kormány előtt sok kihívás áll. Mint mondja, a következő száz napban a fiatalokkal, az egészségüggyel, a jogállammal és a gazdasággal kapcsolatos témák kerülnek terítékre. A fontos teendők közé sorolta a privatizációs folyamatokhoz és a gazdaság fellendítéséhez kapcsolódó intézkedéseket. „Bízom benne, hogy a kormányt a tettek, s nem a szavak jellemzék. Ezért a következő száz napban csakis előre nézek”. Emlékeztetett, hogy „az előző kormány katasztrofális és irreális költségvetést hagyott hátra, így már az első öt hónapban túlléptük az egész évre tervezett költségvetési hiányt”.

Szlovénia az első öt hónapban 1,1 milliárd euróval többet költött, mint amennyit megtermelt, írja a Delo szlovén napilap. A költségvetési hiány már május végén 130 millió euróval meghaladta az éves tervet. A kormány által elfogadott idei pótköltségvetés a költségvetési hiányt a GDP-hez viszonyított 2,8 százalékról 4,4 százalékra, azaz másfél milliárd euróra növeli.  

A Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetsége (ZSSS) a kormány sikerességének értékelésénél elsősorban a munkahelyteremtést vizsgálja, míg annak száznapos tevékenységét vegyes érzelmekkel értékeli. „A mi értékelésünk ellentmondásos. A kormány, legalábbis ami a jogszabályok módosítását illeti, viszonylag gyorsan reagált a javaslatainkra. Inkább az országgyűlésre neheztelünk, mert a brüsszeli urak követeléseire villámgyorsan reagálnak, az emberek érdekeiben követelt módosítások elfogadása pedig csigalassúsággal történik” – mondja Dušan Semolič, a szakszervezeti szövetség elnöke.  Karl Erjavec, a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (DeSUS) elnöke elégedett az új kormánnyal, amelynek már újszerű retorikájával sikerült lecsillapítani a tüntetéseket. Megítélése szerint a kormány első száz napjával mind a nemzetközi, mind pedig a hazai elvárásoknak megfelelt. Többek között az alkotmányba beillesztett fiskális szabályt, a népszavazási rendszer módosítását, a közszférában működő szakszervezetekkel való megállapodást, a pótköltségvetés koalíciós egyeztetését, és azon vállalatok körének a kijelölését emelte ki, amelyekben az állam eladja saját üzletrészét.

Az új kormány egyik legfontosabb döntése, amellyel visszaállította a kulturális minisztérium forrásait, hiszen a 2014-2017-es időszakra vonatkozó Nemzeti Kulturális Program képezi a kulturális működés alapelvét. Az új terv készítését már az előző kormány megkezdte, Uroš Grilc, az új miniszter pedig két hónap alatt készült el vele. Matej Tonin, az ellenzéki Új Szlovénia – Keresztény Néppárt vezetője szerint „a kezdeti szép szavak és a nagy elvárások után az új kormánynak szembe kellett néznie a kemény valósággal”. Úgy véli, hogy „a mostani az előző kormány legfontosabb intézkéséseit folytatja, azzal az egyedüli különbséggel, hogy míg a volt kormány az állami szektor kiadásainak csökkentésével próbált egyensúlyozni, addig a mostani új adókkal próbálja egyensúlyozni a bevétel és a hiány közötti különbséget.”

„Noha sok fiatal hagyja el az országot, azt szeretném, hogy a fiatalok világosan lássák jövőjüket” – tette hozzá Bratušek. „Éppen ezért a kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a fiatalok helyzetének.”