Koncepciós perek útjára lépett „az orosz demokrácia”

Az orosz demokrácia igen sajátos utat járt be a kilencvenes évek eleje óta. Érdekes módon az elkövetkező évekhez képest mindig a legkorábbi esztendők, a kiindulópont, Jelcin első elnöksége tűnik a legdemokratikusabbnak. Sokan párhuzamokat vélnek felfedezni a mai magyar helyzettel és Putyin Oroszországával – mondván, hogy Oroszországnak is egy saját utat kell bejárnia a nyugati értékrendhez képest, és ebbe teljesen jogtalanul próbál belerúgni minduntalan Brüsszel és Washington. Sokan pedig pont ellenkezőleg tagadják a lehetséges párhuzamok felállítását, mondván, hogy köze sincs a mai magyar politikai átalakulásoknak az orosz helyzethez képest. Oroszország pedig eközben egyre inkább az autokrácia szakadékába zuhan, amit leginkább jelzi az országban egyre elszaporodó koncepciós perek száma.

Az orosz helyzetet szemlélve (sajnos) már sikerült túltennünk magunkat a Bolotnaja téri tüntetések botrányos perein. 2011 decemberétől egészen 2012 áprilisáig csalóka módon még talán úgy tűnhetett, hogy kezd át- átszűrődni a fény a putyini rendszer felhőin, és az orosz belpolitika más irányt vesz. Megijedve a hirtelen az utcákat elárasztó tömegektől az orosz vezetés engedményekre kényszerült, amelyek mára mind halk puffanással kipukkadtak (elég a kormányzók szabad megválasztásának a visszahozatalára gondolni, amit azonban Putyin gyakorlatilag úgy siklotta félre, hogy a kormányzóságok helyi parlamentjeire hagyta a végső döntést, hogy az adott föderációban választás útján vagy továbbra is jelöléssel kerül ki a kormányzó. Ennek a vége persze az lett, hogy a föderációk túlnyomó többségében elvetették a lakosság részvételét a választásokban).

Ennek a folyamatnak a csúcspontja volt a már említett Bolotnaja téri tüntetések utáni perek indulása. Oroszországban a 2012 május 6-ai tüntetések után a rendőrség tömeges razziákat tartott a legismertebb ellenzéki aktivisták lakásán, az elkövetkező hónapok során pedig számos aktivistát letartóztatták. A vád: rendőrök bántalmazása a tüntetés során. Hiába vannak dokumentált bizonyítékok arra, hogy a karhatalom provokátorokat épített be a tüntetők közé, Bolotnaja téri tüntetések ügyében még mindig folyik a nyomozás. Jelenleg 27 ember ellen folyik eljárás, közülük ketten már valós börtönbüntetést is kaptak a rendőröknek okozott könnyebb sérülések okozásáért – 4,5 illetve 2,5 év fegyházat.

Az orosz belpolitikai eseményeket követve valamennyire napirendre tértünk közben az Alekszej Navalnij elleni per indítása után is. Navalnij az egyik leghíresebb ellenzéki blogger, az orosz polgári ellenzék egyik legígéretesebb vezetője. Az általa létrehozott szervezett hetente fed fel korrupciós és sikkasztásos ügyeket az orosz politikai elit életéből (a leghíresebb ilyen ügyről, a keleti olajvezeték építése alatt elsikkasztott négy milliárd dollárról itt olvashat). Navalnij ismertsége az elmúlt években rendkívüli módon nőtt: amíg 2011-ben az orosz lakosság csupán 6 százaléka ismerte, 2012-ben már a lakosság negyede, 2013 márciusában viszont már 34 százaléka. Foreign Policy amerikai lap Navalnijt a világ 100 legfontosabb kortárs gondolkodói közé sorolta (24. helyre), az ellenzéki aktivista pedig idén júniusban bejelentette az indulását a moszkvai polgármester választáson is.

Navalnij túlságosan népszerű és veszélyes figurává nőtte ki magát az évek alatt, és a putyini rendszerben csak idő kérdése volt, mikor csapnak le rá. Erre közvetlenül Putyin elnöki beiktatása után és a Bolotnaja téri perek indítása után került sor 2012 májusában. A Navalnij elleni per is a maga abszurditásával a jelenleg Oroszországban futó koncepciós perek mintapéldája: a híres ellenzéki bloggert azzal vádolták meg, hogy egy állami erdészeti vállalat, a „Kirovlesz” vezetőjének, Vjacseszláv Opaljevnek adott helytelen tanácsot, hogy egy bizonyos céggel kössön szerződést (amely céghez maga Navlanijnak egyébként semmi köze nem volt). Ebben az ügyben már 2011-ben próbálták perelni, bűntett hiánya miatt (!) azonban a helyi bíróság lezárta az eljárást, ezt újították meg az orosz Nyomozati Hivatal parancsára. Az ügyben két héten belül, július 18-án várható ítélethirdetés, izgatottan várjuk…

Július 3-án szerdán azonban robbant az újabb bomba: őrizetbe vették Jaroszlávl város polgármesterét – azon kevés politikusok egyikét, aki ellenzékiként tudott tavaly győzelmet aratni egy kormányzati jelölttel szemben. Az ellene megfogalmazott vád nem túl fantáziadús: Jevgenyij Urlasovot vesztegetéssel vádolják.

Jevgenyij Urlasov független jelöltként, a polgári ellenzéki platform tagjaként 2012 áprilisában hatalmas fölénnyel győzött a közel 600 ezres Jaroszlávl polgármesteri választásán: a lakosság 69,65 százaléka szavazott rá a kormánypárti Jakov Jakusevval szemben. Megválasztása után Urlasov meghirdette a jaroszlávli tavaszt: „Eljött a változások ideje” – mondta az új polgármester – „Kezdődjön az orosz tavasz Jaroszlávlban!”.

A megválasztása utáni évben polgármesterként Urlasov rendkívül energikus politikusként mutatta magát: a városban megcsinálták az évtizedek óta nem javított utakat, és megtisztították a történelmi belvárost az utcát elárasztó kioszkoktól (Jaroszlávl a UNESCO világörökség része, 2010-ben ezer éves alapítását ünnepelték). Mindeközben harcot hirdetett az Egységes Orosország politikusai korrupciós ügyleteivel.

A városban – sőt nemcsak regionális szinten – rendkívül népszerű Urlasovot mindezek miatt többször fenyegették, ha nem változtat a kormánypárt elleni retorikáján. Az amerikai Washington Post egyébként a jaroszlávli polgármestert „Oroszország legismertebb hatalmon lévő független politikusának” nevezte.

Ilyen előzmények után tartóztatták le az ellenzéki politikust autójában július 3-án éjjel egy órakor. A vádirat szerint Urlasov két alkalommal is hivatali vesztegetést követett el, amikor két szerződés megkötése fejében pénzt követelt (ennek összege a vád szerint 14 millió rubel, vagyis közel 100 millió forint. Az ügy külön pikantériáját adja, hogy a cégek, akiktől Urlasov pénzt követelt a szerződések fejében jaroszlávli utak javításával foglalkoznak, mindkét cég a város egy-egy kormánypárti képviselőjéhez tartozik. Éppen ők azok, akik feljelentést tettek az ügyben.

Vagyis Urlasov az Egységes Oroszország képviselői korrupciós tevékenysége elleni harca alatt éppen ezektől a képviselőktől – legnagyobb politikai ellenfeleitől követelt volna pénzt. A vád három „bizonyítékon” alapul – az egyik egy videófelvétel, amelyen Urlasov látható egy étteremben az egyik cég tulajdonosával, aki átadott a polgármesternek egy újságot – amelyben a vádirat szerint pénz volt becsavarva. Biztosan rubel milliókat csavart a papír belsejébe a szemfüles vállalkozó… A másik bizonyíték egy közvetítő, aki állítólag az egyik hatalmas összeget vitte… volna, de aztán a rendőrségnél kötött ki. Vajon ha követték a műveletet a nyomozó hivatal emberei, vajon nem tudták volna elkapni akkor a közvetítőt, amint elviszi a pénzt Urlasovnak?

Ez a felvétel hivatott bizonyítani Urlasov megvesztegetését.

A harmadik „bizonyíték” még abszurdabb: a polgármester letartóztatása utáni reggelen a rendőrség házkutatást tartott annak lakásán, ahol nem találtak semmit. Azonban a rendőrség közleménye szerint Urlasov munkanélküli szomszédjánál 500 ezer euró készpénzt (!) találtak, és erre úgy jöttek rá, hogy épp meglátták a polgármester lányát átrohanni a pénzzel a szomszédhoz. A lány azonban ügyvédjével rámutatott arra, hogy mindvégig a házkutatás során a lakásban tartózkodott, az említett szomszédot pedig nem is ismeri. Másnap a rendőrség hirtelen egy másik verzióval állt elő, amelyben a szomszéd a hírek hallatára maga jelentkezett a pénzzel a rendőrségen, amelyet állítása szerint a polgámester hagyott nála megőrzésre…

Ennél persze még hihetetlenebb az, hogy Urlasov nagyon is jól tudta, hogy folyamatos fenyegetések érik a kormánypárt részéről, a beszélgetéseit jó eséllyel lehallgatják és biztosan megfigyelik. Nincs az az épp eszű ember, aki mégis hivatali vesztegetésre folyamodott volna ilyen körülmények között.

Abszurdumok abszurdumok hátán, ez azonban mégsem akadályozza meg az orosz bíróságokat, hogy ítéleteket hozzanak ezekben a koncepciós perekben. Oroszország egyre inkább csúszik vissza az alapvető polgári szabadságjogoktól megfosztott országok közé és egyre kevesebb a remény arra, hogy ez a tendencia megfordulhat. A következő hónapok eseményei megmutatják majd, hogy bízhatunk-e a polgári összefogásban és a bírósági rendszer pártatlanságának a maradványaiban, vagy végleg leírhatjuk Oroszországot a „részlegesen demokratikus” országok térképéről.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Feszült a helyzet Ukrajnában, aggódik a G7

A világ hét legfejlettebb iparú országának külügyminiszterei és Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn közös állásfoglalásban fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigeten.

Read More »

Országos járványügyi szabályozásra váltana Németország

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé az új rendszert leíró jogszabályt. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

Read More »