Több bölcsész kell Amerikának

Tegnap mutatták be Washingtonban a The Heart of the Matter című elemzést, amiben a bölcsész- és társadalomtudományi képzések megerősítése mellett tör lándzsát az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia. A Kongresszus felkérésére készült anyag leszögezi: ha az Egyesült Államok a jövőben is sikeres akar maradni, akkor sokkal jobban figyelnie kell a humántudományokra is az Obama (és Bush) elnök által korábban már kiemelt támogatásban részesített reáltárgyak mellett.

Bajba kerülhet az Egyesült Államok, ha nem képez elég bölcsészt és társadalomtudóst – erre a megállapításra jutottak (az egyébként szintén főként bölcsész) kutatócsoport tagjai. Érvelésük szerint ha az USA sikeres akar maradni, akkor művelt, kritikus gondolkodásra képes, állampolgári jogaikat értő és megértő, alkalmazkodásra képes embereket kell nevelnie a köz- és felsőoktatásnak, ebben pedig nagyon komoly szerepe van a humántudományok művelőinek is.

A közoktatásban képzett, motivált és elismert tanárokra van szükség, akik megteremtik a tanulás presztízsét a gyerekek előtt. Emellett nem csak a formális, hanem a funkcionális analfabetizmust is fel kell számolni, hiszen azok, akik nem értik amit olvasnak, nyilvánvalóan nem fognak tudni felelősségteljes döntéseket hozni választóként, esküdtként, vagy éppen bolti vásárlóként. Emellett a közoktatásban ki kell alakítani a tudatos történelemszemléletet, és meg kell erősíteni az állampolgári ismereteket is. Az USA-ban például a diákok 55 százalékának fogalma sincs saját hazájának történetéről, a történelemtanároknak pedig alig egyharmadának van szakirányú végzettsége. Kritikusan gondolkodó állampolgárokat viszont csak a bölcsészettudományok segítségével lehet nevelni, így rendkívül fontos, hogy már a közoktatásban is megfelelő minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek.

A huszadik század során minden egyes generációból többen mentek főiskolára, mint az elődeik közül. Sokak szerint ez volt az Egyesült Államok felemelkedésének egyik oka, és a kiterjedt képzési portfólió biztosította azt, hogy létrejöhessen a kreatív és produktív társadalom, ami az Egyesült Államokat a világ vezető hatalmává tette. A hagyományos iskolák mellett azonban egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett közösségi főiskoláknak (community college) is, amik számtalan rosszabb anyagi helyzetű ember vagy épp bevándorló előtt nyithatja meg a tudás és a felemelkedés útját. A Miami Dade College elnöke szerint például „minden állampolgárnak lehetőséget kell adni a felsőfokú képzésre. A közösségi főiskolák sokak számára a lehetőségek ajtaját jelentik, ezek az iskolák ugyanis a nagy kiegyenlítők. Ha van terület, ahol a humántudományok fontosak, fontosabbak mint az Ivy League-ben, az a közösségi főiskolák szintje. Az amerikaiak tömegei számára itt indul az út az Amerikai Álom valóra váltása felé.” Erre a főiskolára számtalan, főleg latino bevándorló jár, így itt első kézből lehet megtapasztalni a humántudományok fontosságát, a közös történelem közösségképző erejét, valamint társadalmi felemelkedésben játszott szerepét.

A gazdasági válság miatt egyre több kormány azokra a területekre koncentrálja az állami pénzeket, ahol gyors megtérülés várható, viszont a humántudományok jellemzően nem ilyenek, így ezek rendszerint a megszorítások vesztesei. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ezek a „haszontalannak” tartott képzések kiegészítenek más tudományokat, illetve számos embert juttattak már munkához egészen váratlan módokon is. Ráadásul ma már azt sem lehet kijelenteni, hogy mondjuk egy pszichológusnak csak a saját tudományával kell foglalkoznia: „Az üzleti élet mai vezetői egyre inkább a széleskörű készségekre, és nem csak a technikai tudásra kíváncsiak. A pénzügyi területen egyre fontosabb a bizalom, az empátia a megértés és a kritikai gondolkodás. Már nem csak egy Excel-fájl kitöltéséről van szó, mert meg kell győznöd az ügyfeled arról, hogy a jó döntéseket hozza meg. Ezekben pedig a bölcsészek a legjobbak” – jelentette ki Roger W. Ferguson Jr, a TIAA-CREF nyugdíjalap egykori vezérigazgatója, aki maga is részt vett a tanulmány összeállításában.

Az iskolai képzés mellett a humántudományoknak fontos szerepük van a kutatásban és az élethosszig tartó tanulásban is. Az elemzés szerzői szerint például : „az iratok és tárgyak tudományos igényű tanulmányozása lehetővé teszi, hogy több nézőpontból lássuk a világot, és ezáltal jobban megértsük saját magunkat”. Ez a képesség pedig rendkívül fontos egy olyan világban, ahol a globalizáció miatt egyre többen dolgoznak együtt a világ ellentétes végéből származó emberekkel, akik egy teljesen eltérő kultúrából érkeznek. Az élethosszig tartó tanulás legalább ennyire fontos: „Ha a társadalom nem ismeri el a tanulást, az iskolák soha nem lesznek sikeresek. Ha a tanulás véget ér az iskola elhagyásával, akkor az amerikai munkavállalók és állampolgárok tudása minden mérce szerint elégtelen lesz” – írják a szerzők. A kulturális intézmények ráadásul kiemelt szereppel bírnak a saját múltunk megismerésében, így hozzájárulnak a pozitív identitás kiépüléséhez, és egyben társadalmi térként, találkozóhelyként is funkcionálnak.

Nem is amerikai elemzést olvasnánk, ha nem lenne szó a nemzetbiztonságról. A szerzők szerint ugyanis az Egyesült Államok vezető szerepét csak úgy lehet megőrizni, ha az amerikaiak ismerik a többi népet, és megértik őket. Ez nem csak akkor lehet fontos, ha a hadsereg egy újabb országot száll meg, hanem akkor is, amikor az amerikai cégek külföldön akarnak beruházni, és eredményessé akarják tenni saját munkavállalóikat. Szintén fontos a nyelvtanulás támogatása, ami nem csak strukturáltabb gondolkodáshoz vezet, hanem az idegen kultúrák megértését is elősegíti. Az pedig nyilvánvaló, hogy a nyelvoktatás nem létezhet színvonalas bölcsészképzés nélkül.

Az anyag, aminek kapcsán komoly lobbizás fog megindulni a Kongresszusban viszonylag kevés konkrét javaslatot tesz, és nem tesz említést a tervek anyagi vonzatáról sem. Szinte egyetlen kézzel fogható tervként az fogalmazza meg, hogy a humántudományok terén is létre kell hozni a „mestertanári kart”, aminek felkészült tagjai kiemelt elbánásban részesülnek az iskolák és a kormány részéről.

Az Obama-kormány rendkívül sok pénzt és energiát fektetett abba, hogy a reáltárgyak terén a nemzetközi felmérésekben igencsak rosszul teljesítő amerikai iskolások teljesítményén javítson. A mostani anyag viszont arra figyelmeztet: csak matekból és fizikából nem lehet sikeres és versenyképes, a válságnak és az állandó változásnak is ellenálló társadalmat építeni. Bölcsészek nélkül tehát nem megy, a kérdés most az: meghallgatják-e a tanulmány íróinak érveit.