Történelmi mélyponton a francia munkanélküliség

Bár Francois Hollande kitart ígérete mellett, miszerint az év végéig a munkanélküliségi ráta csökkenő pályára áll, optimizmusa szembe megy az árral: az unió második legnagyobb gazdaságában tizenöt éve nem látott mélyponton van a foglalkoztatás, és a különböző gazdasági előrejelzések mind a munkanélküliség további növekedésével számolnak Franciaországban. A probléma világméretű, és a jóslatok szerint egyhamar nem is térünk vissza a régi kerékvágásba.

Az Insee francia statisztikai intézet csütörtökön közzétett jelentése szerint Franciaországban tizenöt éves rekordot döntött a munkanélküliség: 2013 első negyedévében 10,4 százalékos (a tengerentúli megyéket is beleszámítva 10,8 százalékos) volt a munkanélküliség aránya az aktív népességen belül. Ez 0,3 százalékos növekedést jelent 2012 utolsó negyedévéhez képest, és a számítások szerint az év  közepéig további 0,2 százalékos növekedés várható.

Az adatok egybecsengenek a nemzetközi szervezetek számításaival, az utóbbi napokban mind a Nemzetközi Valutaalap, mind a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett számok hasonlóan negatív kilátásokat vázolnak fel az ország számára.

Gazdasági fellendülés vagy rekordméretű munkanélküliség?

Francois Hollande francia elnök célkitűzésében, miszerint az év végéig ezt a növekvő tendenciát megfordítja, a szocialista kormány a borúlátó számszerűsített előrejelzések ellenére még mindig lát realitást. A francia gazdasági minisztérium álláspontja szerint bár „ez nem egy könnyű, nem is biztosan elérhető cél, de még mindig lehetséges”. Ezzel ellentétben a számok azt mutatják, hogy minden idők egyik legnagyobb foglalkoztatási mélypontja előtt áll a francia gazdaság: az OECD 11,1 százalékos munkanélküliséget prognosztizál a jövő évre, míg a Reuters által tizenkét közgazdász megkérdezésével végzett számítás szerint az idei év végére a 11,5 százalékot is elérheti.

„Az utóbbi hat hónapban elindított reformok bizonyítják, a kormány látja, hogy szükség van Franciaország megreformálására”- mondta az IMF francia részlegének vezetője, Edward Gardner, hozzátéve, hogy ez csupán „egy hosszú folyamat első lépése.” A nemzetközi szervezet arra is figyelmeztet, hogy ha nem valósulnak meg új gazdasági reformok, Franciaország és európai szomszédai közti szakadék tovább fog mélyülni.

Az IMF  kedden közzétett jelentésében egy sor javaslattal állt elő a francia kormány számára: az adóterhek és a kormányzati kiadások csökkentése, illetve a Versenyhatóság jogköreinek szélesítése is szükséges a növekedés beindítása és a versenyképesség javítása érdekében.

A fiatal munkaerő alkalmazásának vonzóbbá tétele szintén kívánatos, a Valutaalap tanácsai között rugalmasabb munkaszerződések és alacsonyabb minimálbér szerepelnek- ezeket mind a fiatalok, mind a szakszervezetek korábban heves ellenállással fogadták. A fiatalok alacsony foglalkoztatottsága uniós szinten is égető probléma, hiszen jelenleg 5,6 millió 25 év alattit érint  a huszonhetek Európájában. Franciaországban a fiatalok munkanélküliségi rátája 26,5 százalék, de a skála igen széles, az élen Görögország jár 62,5 százalékkal, míg a legkedvezőbb mutatót (7,5 százalék) Németország tudhatja magáénak.

Elveszett évtized?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) hétfőn közzétett éves jelentése szerint 2015-re 208 millióra fog nőni a munkanélküliek száma a világon, a jelenlegi 200 milliós szintről, s csupán 2017-re állhat vissza a válság előtti helyzet. Ezzel párhuzamosan a társadalmi egyenlőtlenségek is tovább mélyülnek, legfőképpen a fejlett országokban, többek között Nagy-Britanniában, Dániában és Franciaországban, amely nem csak gazdasági, hanem szociális és politikai problémákat is felvet, a nyugati demokráciákat alapjaiban rengeti meg. De míg a középosztály folyamatos elszegényedését okozza az elhúzódó válság, a felsővezetők jövedelme az átlagbérekhez képest számos országban folyamatosan növekszik.