Milyen szándék rejtőzhet az óriási segély mögött

A japán állam és a szigetországi magánszféra összesen 32 milliárd dollár értékű támogatással fog hozzájárulni Afrika fejlődéséhez a következő öt évben – jelentette be Abe Sindzó japán miniszterelnök szombaton Jokohamában, ahol több mint 40 afrikai ország vezetőjét látja vendégül egy háromnapos fejlesztési konferencia keretében.

    A hatalmas összegből 14 milliárd dollárt hivatalos fejlesztési segélyként folyósít Tokió a kontinens országainak, a további 18 milliárd magánbefektetések formájában és egyéb csatornákon keresztül érkezik Afrikába a japán sajtó által közzétett tervek szerint.

    „Afrikának magánbefektetésekre, illetve PPP-beruházásokra van szüksége” – közölte Abe a Japán és az ENSZ, a Világbank és az Afrikai Unió által szervezett ötödik tokiói nemzetközi konferencia Afrika fejlődéséért (TICAD) nevű rendezvényt megnyitó beszédében.    A japán kormányfő hangsúlyozta: az afrikai növekedés fenntartásához a humán tőke, az egészségügyi ellátás és a mezőgazdaság fejlesztésére is szükség van, Japán pedig kész jelentős anyagi és szakmai támogatást nyújtani ezeken területeken.    Abe 30 ezer afrikai fiatalt hívott Japánba tanulni és gyakornokoskodni. Emellett Tokió a 32 milliárdos támogatáson felül további összegeket áldoz majd a terrorizmusellenes harcra, illetve biztosítási ügyletekre.    Megfigyelők szerint Tokiónak kettős célja van az Afrika felé nyitással. Egyrészt a kontinens elmúlt években tapasztalt gyors fejlődése miatt a japán cégek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az afrikai piacok iránt, a kormány pedig ebből fakadóan segélyalany helyett immár gazdasági és kereskedelmi partnerként tekint Afrikára. A gyorsan növekvő afrikai piacok és a potenciális infrastrukturális beruházások kiaknázása mellett az ottani nyersanyaglelőhelyek is érdeklik az energiahordozókban rendkívül szegény Japánt.    Másfelől elemzők úgy vélik, hogy a Kínával elmérgesedő viszonyba kerülő Tokió részben a kontinensen az utóbbi időben jelentős befolyásra szert tevő Peking ellensúlyozására is törekszik Afrikában.

MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »