Mit gondol saját pártcsaládja a FIDESZ-ről?

Az európai néppárti aggályok egy részét sikerült eloszlatnia a miniszterelnöknek a jobbközép EP-frakció kedd esti strasbourgi ülésén, de mint kiderült, jócskán maradtak még kritikák a pártcsaládon belül. A BruxInfónak név nélkül nyilatkozó néppárti politikusok a kettős beszédet, az önmegtartóztatás hiányát, a határok fölösleges feszegetését és a játékszabályok folyamatos időközbeni felrúgását róják fel a kormányfőnek.

Hasznosnak és szükségesnek nevezték a BruxInfónak nyilatkozó néppárti képviselők, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen igyekezett megmagyarázni nekik a nemzetközi kritikákat is kiváltó intézkedéseket. Szerintük az aggályok egy részét sikerült is eloszlatnia a kormányfőnek, vannak azonban olyan alapvető problémák és érdeksérelmek, amelyek megszüntetéséhez tettekre és mélyebb európai elköteleződésre lenne szükség.

Az Európai Néppárt kedd esti frakcióülése után és másnap folytatott háttérbeszélgetések alapján kirajzolódik egy kép. Eszerint továbbra is kiáll a Néppárt a magyar kormány mellett, a kormánypárt kiebrudalása – állításuk szerint – semmilyen fórumon nem vetődött fel, és alapvetően úgy látják, hogy a kabinet politikai felfogása követi a Néppárt politikáját, legalábbis ideológiai értelemben.

A valódi európai elköteleződés azonban hiányzik – mondta egy néppárti vezetőségi tag. A neve elhallgatását kérő képviselőnek az az érzése, hogy „van egy európai keret, amelyen belül mozgunk mindannyian, Orbán Viktor pedig rendre próbál ezeken túllépni”. Hozzátette, „a 14 éves fiam csinálja ugyanezt, folyamatosan teszteli, hogy mit lehet, és mit nem”.

Egy másik, régi tagállamból érkező néppárti képviselő is a határok feszegetését nevezte az egyik legfőbb problémának. A politikus szerint egy sor szimbolikus lépéssel máris enyhíteni lehetne a konfliktusokon, ahogyan egyébként a konfliktusok egy része is szerinte fölösleges, szimbolikus jellegű intézkedésekből fakad.

A magyar ügyet jól ismerő képviselő elismerte, hogy a problémák nagy részét az okozza, hogy Európa tényleg nehezen tudja értelmezni egy kétharmados többséggel rendelkező kormány szerepét és lehetőségeit. Szerinte aránytalanul sok szakpolitikai területet szabályoz kétharmados törvényben a kormány. Ez szerinte nagyon meg fogja nehezíteni egy következő kabinet dolgát.

A magyar kormány részéről szükség lenne önmegtartóztatásra is. A politikus azt mondta, „a Fidesznek is meg kell értenie, hogy elegünk van már. Nem az intézkedéseiből, hanem abból, hogy folyamatosan erről a témáról kell beszélnünk.”

Az egyik kelet-európai országból származó néppárti képviselő szerint vannak olyan speciális régiós problémák és beidegződések, amelyek alapján szerinte a magyar kormány sok intézkedése érthető. Volt szocialista országból érkező képviselőként ő személy szerint megérti, hogy elsöprő erejű reformokba kell kezdeni több területen. A politikus a BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, számára az a fontos, hogy Orbán Viktor ott volt kedd este Strasbourgban és személyesen kötelezte el magát az uniós értékek tiszteletben tartása, és a majdani esetleges európai bizottsági kérések teljesítése mellett.

A kommunikációjával kapcsolatban a képviselő azt mondta, „ha Orbán Viktor azt mondja, hogy elismeri a hibákat, és ki fogja azokat javítani, akkor függetlenül attól, hogy egy interjúban, vagy egy pártgyűlésen mit mond, megvárom, hogy valóban megteszi-e, addig nem szabad őt támadni”.

A kettős beszéd problémájával összefüggésben a BruxInfónak elmondta, nem egyedülálló az, hogy Orbán Viktor Brüsszelben visszafogottabb és az európai arcát mutatja, míg otthon esetleg támadóbb. „Ezt mindenki csinálja, az én országom miniszterelnöke is. Mi nem vagyunk olyan bátrak, mint ő, de olyan populisták sem” – mondta a kormányfő egyik kelet-európai országból származó párttársa.

Az Európai Uniót ráadásul szerinte minden ország vezetése igyekszik bűnbakként feltüntetni, magyarázata szerint minden, ami jó, az a honi kormánynak köszönhető, minden rossz viszont az Európai Uniótól ered – magyarázta.

A képviselő viszont nem ért egyet a kétharmados többséggel kapcsolatos kritikákkal: „miért ne használhatná egy kormány a kétharmados többségét, ha egyszer ekkora felhatalmazást szerzett egy demokratikus választáson?” – tette fel a kérdést.

Konkrét ügyek

A BruxInfónak nyilatkozó néppárti EP-képviselők egy sor magyar intézkedéssel nem értenek egyet. Egy befolyásos néppárti vezetőségi tag szerint például a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentésével Magyarország egyértelműen megsértette az uniós jogszabályokat. Másikuk is ezt hozta fel példaként, ő ráadásul azt sem érti, hogy miért volt szükség egy ilyen intézkedés meghozatalára a Magyarország elleni támadások közepette. Ez a tény szerinte fel is nagyította a problémát.

Egy régi tagállamból származó néppárti politikus az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban is az aggályait fogalmazta meg. Ezek szerinte komoly ügyek, a Magyarország elleni kritikák egy részét viszont túlzásnak tartja. Azt mondta, „semmi olyan nem történt Magyarországon, ami önmagában rendkívüli veszélyeket hordozna magában: nem zárták le a határokat, és nem vontak meg senkitől szavazatot.”

A negyedik alkotmánymódosítással összefüggésben az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó pénzügyi kötelezettségek ellentételezésére kivetendő különadót tartják a nyilatkozó képviselők a legproblematikusabbnak. Egyikük szerint „elfogadhatatlan, hogy az emberekkel akarja ezt a kormány megfizetni”. A néppárti képviselő szerint ezeket a költségeket igenis az államnak kell állnia, hiszen az uniós jogsértést is az állam követte el.

A német probléma

Egy német néppárti képviselő viszont a piackorlátozó intézkedéseket tartotta leginkább aggályosnak. Nem is rejtette véka alá, hogy komoly panaszok érkeztek hozzájuk is német bankok, energiacégek és egyéb vállalatok részéről, amelyekkel meggyőződésből igyekeznek foglalkozni, nem pedig valamilyen kormányzati, vagy pártutasításra. Kérdésünkre a képviselő leszögezte, a német kabinet részéről semmilyen nyomás nem hárul rájuk, és nincs kijelölt, hivatalos politikai irány sem, amit követniük kell. A magyar ügyeket Magyarországnak és az Európai Uniónak kell megoldania – mondta a német politikus.

Sérelemként élték viszont meg a rögzített árfolyamú végtörlesztési lehetőséget, amellyel szerinte „a bankok rengeteg pénzt veszítettek”. Ugyancsak nehezíti a helyzetet a megemelt mértékű bankadó, valamint az egyes gazdasági szektorokat, leginkább az energiaipart érintő különadó. A hatósági energiaárak is komolyan érintették a német energiavállalatokat: ezzel összefüggésben azt mondta, „nem lehet a játék közben megváltoztatni a szabályokat”.

Ezek nem kizárólag német érdeksérelmek, hanem a gyanúja szerint uniós jogot is érintő ügyek, ezért ebben az esetben az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások az irányadók.

Néppárt vagy konzervatívok?

Nevetségesnek nevezte az egyik befolyásos vezetőségi tag, hogy a Néppárt azon gondolkozna, hogy ki kell tessékelni a kormánypártot a jobboldali pártcsaládból. Ez szerinte nem vetődött fel sem formálisan, sem informálisan. Egyhangúlag állítják, hogy a Néppárt egyelőre megbízik Orbán Viktorban, „ez az érzés, ha nem is jelentősen, de csak nőtt a kedd esti frakcióülés után”.

A sajtóban napokkal ezelőtt szárnyra kapott a hír, hogy a kormánypárti EP-képviselők esetleg átülnének az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjába. Ezt egy konzervatív frakcióhoz közel álló forrás nem tartotta valószínűnek. De néppárti képviselők szerint sem lenne túl sok értelme.

A Fidesz politikai irányvonala többük szerint is az Európai Néppártéval rokon. „A Fidesz a Néppárt magjához tartozik, igaz, annak a szélén van” – magyarázta az egyik elnökségi tag. A Fidesz EP-képviselői a statisztikák szerint az esetek 97%-ban szavaznak a központilag meghatározott néppárti vonal szerint, ami megfelel az átlagnak. Össze sem lehet viszont szerinte hasonlítani a magyar kormánypártot a brit konzervatív párttal. Mint ismeretes, a brit konzervatívok korábban a Néppárt soraiban ültek, 2009-ben viszont megalapították a konzervatív frakciót. Ők korábban 80%-ban voksoltak együtt a Néppárttal.

Egy másik képviselő szerint nem egyedülálló az, hogy a magyar kormányzó párt adott esetben nem ért egyet a néppárti főiránnyal. Nagy-Britannián kívül az összes uniós tagállamnak van néppárti frakciója az Európai Parlamentben, így teljesen természetes, hogy történelmi, politikai és egyéb okokból vannak különbözőségek a jobboldali-konzervatív felfogásban.

Részben éppen ez az oka annak is, hogy a BruxInfónak nyilatkozó néppártiak szerint szó sincs baloldali összeesküvésről, és arról, hogy a Magyarországot ért kritikák valamilyen összehangolt politikai támadás eredményei lennének. Ettől függetlenül viszont vannak politikai erők, akik a meglévő problémákra felkapaszkodva politikai tőkét akarnak kovácsolni.

Általános vélemény tehát a pártcsaládban, hogy tényleg vannak problémák, amiket a kormánynak kezelnie kell; a kritikák sok helyütt túlzóak; és a magyar ügy is egy politikai játszma része.