Kísért a múlt: rabszolgatartás Maliban

Rájár a rúd a Maliban élő tuaregekre: a Kadhafi zsoldjából visszatért nomád harcosok – akik már évtizedek óta küzdenek a függetlenségért – tavaly újabb felkelést robbantottak ki az országban, melyet aztán iszlamista szélsőségesek „térítettek el”, kiváltva Franciaország januári beavatkozását. Annak ellenére, hogy szinte azonnal az intervenciós erők oldalára álltak, sokan ma is a tuaregeket okolják a Maliban kialakult káoszért, az ellenük irányuló atrocitások pedig szinte mindennaposak. Bár az ember hajlamos szimpátiát érezni a Szahara e hányatott sorsú népe iránt, a tuareg autonómia nem biztos, hogy jó hatással lenne a térség fejlődésére.

Vannak ugyanis olyan helyi szokások, melyek semmiképp sem egyeztethetők össze egy modern, demokráciára épülő társadalommal. Ezek legnyilvánvalóbb (és legmegdöbbentőbb) példája a rabszolgaság intézménye, mely még annak ellenére is a mindennapi valóság részét képezi Maliban, hogy az ország alkotmánya kifejezetten tiltja azt. A törvénykezés egyéb szintjein azonban nem történt előrelépés a rabszolgatartás szankcionálását és felszámolását illetően, így az ország – elsősorban északi – nemesi családjai továbbra is követik ezt a régi „hagyományt”.

A mali társadalom sajátos struktúrájából adódóan elsősorban tuareg családok tartanak rabszolgákat. A központi kormány hosszú évtizedeken keresztül eltűrte ezt az alapvető emberi jogokat sértő gyakorlatot, remélve, hogy ezzel az engedménnyel némileg képes lesz fékezni a függetlenségre vágyó nomádok indulatait. Bár a tuaregek egyik fő panasza a politikai és társadalmi marginalizáció, az ország északi részén az egyes klánok vezetői nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormány és annak helyi képviselői. Az ő védelmük alatt álló rabszolgatartók így büntetlenül ragadhatják el a szolgacsaládokból származó gyermekeket, akikre születésüktől fogva a saját tulajdonukként tekintenek. Míg a fiúkat a pásztorkodáshoz és a keményebb fizikai munkához szoktatják, a lányok legfontosabb szerepe felnőttkorukban a szülés lesz: a tuareg nemesek akaratuk ellenére is gyermekvállalásra kényszerítik őket, hogy ezzel biztosítsák a rabszolga utánpótlást.

A rabszolgatartás törvényen kívüli, de nem büntetett helyzetéből adódóan sokan döntöttek a szökés mellett. A délre menekült, sorsukat saját kezükbe vevő szolgák helyzete azonban újra bizonytalanná vált, amikor az MNLA (Azawadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom) tuareg lázadói tavaly megkezdték előrenyomulásukat az addig biztonságos városok, Gao és Timbuktu felé. Régi „gazdáik” bosszújától tartva a hányatott sorsú menekültek újra lakhelyük elhagyására kényszerültek, de helyzetük a felkelés iszlamista fordulatával sem javult: a szolgai sorból származó polgárok hátrányos megkülönböztetés és erőszakcselekmények célpontjaivá váltak.

Bár az iszlamistákat kiűzték az északi városokból, a probléma a francia beavatkozással sem oldódott meg. Az új formát öltő konfliktusban az intervenciós erők sokhelyütt rászorulnak a tuareg milíciák segítségére, ezt kihasználva pedig a rabszolgatartók is visszatértek, hogy újra elhurcolják korábbi kényszermunkásaikat.

A rabszolgaság intézménye ellen küzdő civil szervezetek becslése szerint jelenleg mintegy negyedmillió ember él szolgasorban Maliban, a korábbi áldozatok pedig egyre kiszolgáltatottabbá válnak a politikai káosz miatt. Mivel a meggyengült állam és a hatóságok nem tudják – sőt gyakran nem is akarják – biztosítani működésüket, a szervezetek tagjait gyakran érik fenyegetések és atrocitások munkájuk miatt. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a tavaly kirobbant konfliktus és a térségben eluralkodó bizonytalanság miatt az őket támogató nemzetközi szervezetek és donorok is visszafogottabban finanszírozzák tevékenységüket, mely így a segítségnyújtás helyett egyre inkább a puszta megfigyelésre szűkül.

Az aktivisták most abban reménykednek, hogy a júliusban esedékes választások után a rabszolgaság kérdése is nagyobb hangsúlyt kap majd a politikai diskurzusban és a törvényhozásban – ahogy azonban egy korábbi cikkünkben rámutattunk, egyelőre a kijelölt időpont és a választások sikeres lebonyolítása is bizonytalannak tűnik.

Borenszki Ádám

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »