Igen jó lett a tavalyi magyar hiány

A KSH pénteken közölte a tavalyi államháztartási hiány adatokat. Az uniós módszertan szerint számolt eredményszemléletű deficit mindössze 2%-ra rúgott tavaly, ami jelentősen alacsonyabb az uniós 3%-os küszöbnél, de jobb lett, mint a kormány 2,7%-os hiánycélja, de még az eredetileg vállalt 2,5%-ot is felülteljesítette.

A bevételnövelő intézkedések mellett a kiadáscsökkentés is jelentős szerepet játszott abban, hogy a hiányt ilyen alacsonyra sikerült szorítani. Ezeken belül is leginkább a felhalmozási típusú kiadási tételek csökkentek jelentősen. Bár az idei pozitív bázis jó alapot jelenthet az idei hiánycél (2,7%) teljesülésére is, a fenti tételek (pl. minisztériumi beszerzések, infrastrukturális kiadások) jelentős csökkenése arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell. Valószínűsítjük persze, hogy ez csak a választások után történik már meg, hiszen idén cél a túlzott deficit eljárás elhagyása. Erre akkor látunk esélyt, ha kormány további lépéseket tesz.

Az elcsúszás az idei költségvetésben egyre jelentősebb; a várthoz képest fele akkora tranzakciós adóösszeg, az elektronikus útdíj és a pénztárgépek online bekötésének csúszása, a kormányzati célnál alacsonyabb GDP növekedés és a rezsicsökkentős lépések negatív költségvetési következményei mind a pótlólagos kiigazítási igény felé mutatnak.

Összességében arra számítunk, hogy a kabinet mintegy 150-200 milliárd Ft-nyi költségvetési kiigazító lépésről dönt, melyek az e havi konvergencia programból derülhetnek ki. E lépések várhatóan ismét a nagyobb vállalatokat érinthetik, ilyen lehet például a tranzakciós illeték kulcsának emelése, illetve már meglévő különadók szélesítése.