Rasmussen: nem áll szándékunkban beavatkozni

Március 26-án, kedden vette kezdetét az Arab Liga két napos dohai csúcstalálkozója, amelyen Szíria eddig üresen álló székét most a felkelők által delegált bizottság foglalhatta el, élükön Ahmed Moáz el-Hatíbbal, a Szíriai Nemzeti Koalíció (SNC) vasárnap lemondott ex-elnökével.

Moáz el-Hatíb elmondta, hogy felkérte John Kerry amerikai külügyminisztert, segítsen megvédeni a felkelők ellenőrzése alá tartozó észak-szíriai városokat. Az SNC egykori vezetőjének elképzelése szerint a NATO által nemrégiben Törökország déli határaihoz telepített Patriot föld-levegő rakéták átcsoportosításával ez megoldható lenne. A rakétákat három NATO ország – Egyesült Államok, Hollandia, Németország – telepítette a dél-török területekre még az év elején annak érdekében, hogy a helyi lakosokat megvédjék egy esetleges szíriai katonai csapástól.

A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen Washingtonnal való konzultációja után határozottan visszautasította a kérést és több fórumon is elmondta, hogy a NATO-nak nem áll szándékában katonai erővel beavatkozni a szíriai konfliktusba. A rakéták szír kormányerők elleni alkalmazása gyakorlatilag azt jelentené, hogy az észak-atlanti szövetség hadat üzen Bassár el-Aszadnak. Rasmussen szerint erről szó sincs, majd kifejtette, álláspontjuk szerint mi az alapvető különbség Líbia és a szíriai helyzet között: “Líbiában meg volt a nemzetközi felhatalmazás a helyi lakosság életének megvédésére, valamint a környező országok is aktívan támogatták az intervenciót. Szíria esetében nincs ENSZ mandátum – Oroszország és Kína többször is megvétózta az indítványt a Biztonsági Tanácsban – illetve az ellenállók részéről nincs egységes álláspont egy külföldi haderő behívásáról.” A főtitkár szerint jelen helyzetben csak politikai megoldás lehetséges.

Ahmed Moáz el-Hatíb a Reutersnek adott szerdai nyilatkozatában bírálta a segítség visszautasítását, mert ezzel szerinte a Nyugat azt üzeni Aszadnak; “tegyél amit akarsz”.

Orosz Zoltán

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás