Rasmussen: nem áll szándékunkban beavatkozni

Március 26-án, kedden vette kezdetét az Arab Liga két napos dohai csúcstalálkozója, amelyen Szíria eddig üresen álló székét most a felkelők által delegált bizottság foglalhatta el, élükön Ahmed Moáz el-Hatíbbal, a Szíriai Nemzeti Koalíció (SNC) vasárnap lemondott ex-elnökével.

Moáz el-Hatíb elmondta, hogy felkérte John Kerry amerikai külügyminisztert, segítsen megvédeni a felkelők ellenőrzése alá tartozó észak-szíriai városokat. Az SNC egykori vezetőjének elképzelése szerint a NATO által nemrégiben Törökország déli határaihoz telepített Patriot föld-levegő rakéták átcsoportosításával ez megoldható lenne. A rakétákat három NATO ország – Egyesült Államok, Hollandia, Németország – telepítette a dél-török területekre még az év elején annak érdekében, hogy a helyi lakosokat megvédjék egy esetleges szíriai katonai csapástól.

A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen Washingtonnal való konzultációja után határozottan visszautasította a kérést és több fórumon is elmondta, hogy a NATO-nak nem áll szándékában katonai erővel beavatkozni a szíriai konfliktusba. A rakéták szír kormányerők elleni alkalmazása gyakorlatilag azt jelentené, hogy az észak-atlanti szövetség hadat üzen Bassár el-Aszadnak. Rasmussen szerint erről szó sincs, majd kifejtette, álláspontjuk szerint mi az alapvető különbség Líbia és a szíriai helyzet között: „Líbiában meg volt a nemzetközi felhatalmazás a helyi lakosság életének megvédésére, valamint a környező országok is aktívan támogatták az intervenciót. Szíria esetében nincs ENSZ mandátum – Oroszország és Kína többször is megvétózta az indítványt a Biztonsági Tanácsban – illetve az ellenállók részéről nincs egységes álláspont egy külföldi haderő behívásáról.” A főtitkár szerint jelen helyzetben csak politikai megoldás lehetséges.

Ahmed Moáz el-Hatíb a Reutersnek adott szerdai nyilatkozatában bírálta a segítség visszautasítását, mert ezzel szerinte a Nyugat azt üzeni Aszadnak; „tegyél amit akarsz”.