Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
John Kerry az Egyesült Államok külügyminisztere Afganisztánba látogatott. Irak után, ez volt közel-keleti utazásának második állomása. Kerry kabuli látogatásának legfőbb célja az volt, hogy Hamid Karzai afganisztáni elnökkel tisztázzák a félreértéseket és konszolidálják a két ország közötti viszonyt.
Az Egyesült Államok és az afgán vezetés közötti viszony megromlott, miután az USA megtagadta a bagrami amerikai légibázison lévő börtön foglyainak kiadását. A parwani börtönben 3800 fogolyból 700 fogoly maradt amerikai felügyelet alatt, ebből 30-40 különösen veszélyes rabként van nyilvántartva. Az Egyesült Államok azért tagadta meg a foglyok kiadatását, mert attól tartott, hogy a gyenge afgán törvénykezés következtében szabadon engedik őket. Az afgán vezetés számára viszont szimbolikus jelentéssel bír a veszélyes rabok felügyeletének átadása. Szerintük ez jelképezné a szövetségi csapatok kivonulása utáni teljes hatalomátadást.
A konfliktus lelassította a két ország közötti tárgyalásokat, amelyek során meghatároznák az amerikai hadsereg nagyságát, szerepét és jogi státuszát a 2014-es Afganisztánból való csapatkivonás után. Karzai elnök, aki az ország szuverenitását félti, élesen támadta az USA Afganisztáni szereplését. Többek között a tálib felkelőkkel való együttműködéssel vádolta meg az Obama-adminisztrációt. Az afgán elnök kijelentései után Chuck Hagel védelmi miniszter lemondta a vele való találkozását.
A John Kerry és Hamid Karzai hétfői találkozása azonban már a béke jegyében telt és beszédeikben az afgán-amerikai együttműködést méltatták. Karzai azt mondta, a közvélemény csupán félreértette mondanivalóját, amikor az Egyesült Államokat afgán civilek kínzásával vádolta. Kerry pedig elmondta, biztos abban, hogy Karzai elnök tudja, hogy az Egyesült Államoknak az afgán vezetéssel azonos céljai vannak.
A baráti hangnem bizonyára annak volt köszönhető, hogy a találkozó során sikerült megegyezni az parwani börtön átadásáról. Arról azonban nem volt szó, hogy az USA fenntart-e magának valamilyen jogosítványokat, például vétójogot a legveszélyesebb rabok szabadon engedését illetően.
Az Egyesült Államok és Afganisztán viszont még mindig nem tudott megállapodni az egyik legfontosabb kérdésről. Kérdéses, hogy 2014 után milyen jogi fennhatóság alatt tartózkodnak az amerikai katonák Afganisztánban és kapnak-e immunitást az afgán jog alól. Ez azért lehet sorsdöntő a két ország kapcsolatában, mert ezen a kérdésen bukott meg az amerikai csapatok iraki állomásoztatása is.
Kollár Erika
