Ciprusi mentőcsomag: új fejezet nyílik az uniós válságkezelésben?

Bankfelszámolások: Ciprus végleg elveszíti legfontosabb vonzerejét?

Hétfőn késő éjszaka megállapodtak a Ciprusnak nyújtandó mentőöv feltételeiről a világ pénzügyi vezetői a ciprusi tárgyalócsoporttal. Március első felére szinte teljesen nyilvánvalóvá váltak, milyen feltételek teljesüléséhez köti a mentést Ciprus államcsődjének elkerülése érdekében a hitelt nyújtó unió/IMF nevével fémjelzett nemzetközi intézményhálózat.

A hírekre reagálva  – a pánikot megelőzendő – befagyasztották a bankoknál lévő betéteket (68 milliárd euró), mi több, eddig a betétbiztosítás sem lépett életbe, az uniós betétbiztosítási szabályok által ugyanis védettek a 100 ezer euró alatti kisbetétek. A bankautomatáknál gyűrűző, tömött sorokban álló magánszemélyek számára 500 euró napi limitet vezettek be – ezzel a válság lényegében minden erejével beköszöntött Ciprus mindennapjaiba.

Második nekifutásra csomagolták újra

A hétfőn elfogadott koncepcióról a két fél és a világ véleménye rendkívül megosztott. Amíg az egyik oldalon új eszközökről, vasökölről és új időszámításról beszélnek, addig a másikon teljes sötétséget, mi több a véget vizionálják a tárgyalások után.

Az elfogadott forgatókönyv ellen a ciprusi parlament akkor sem tehetne semmit, ha szándékában állna. Nem úgy, mint két hete, amikor a törvényhozás egyértelműen elutasította a bankok újbóli feltőkésítésére irányuló javaslatot.

Az új megállapodás központi eleme, hogy az Eurócsoport/IMF által Ciprusnak felajánlott 10 milliárd eurós kölcsönből egyetlen centet sem fordítanak majd a szigetország tönk szélére jutott bankjainak feltőkésítésére. A pénzből ehelyett a ciprusi állam működésének költségeit finanszírozzák majd a 2016-ig tartó 3 éves program időtartama alatt – áll a hétfői tárgyalások után kiadott közleményben. 

Ennek jeleként Cipruson az adófizetők – ezáltal az állam – helyett szinte teljes mértékben a bankrendszerre terhelik a menekülés árát. A mentőcsomag 5,8 milliárdos önrészének fedezetét a bankok – kiemelten a két, három óriás intézet – strukturális reformjával, valamint azok részvényes és hitelező ügyfeleinek megsarcoltatásával szeretnék elérni. Mégpedig a 100 ezer euró feletti betétek körülbelül 40-100 százalékos megszerzésével.

Ám a megfogalmazás igencsak csalóka, ugyanis az ország második legjelentősebb pénzintézeteként számon tartott Laiki Bank megszüntetésének forgatókönyve mást sugall. A Laikit két részre bontják: az egyik lesz a kisbetétesek 7 milliárd euróra becsült megtakarításával a megtisztított rész, amelyet beolvasztanak az ország legnagyobb bankjába, a Bank of Cyprus-ba (BOC). A másik egységbe kerülnek a nagybetétek. Ezek egy részének kisajátításából, valamint a tervezett adó és illetékek bevezetéséből lesz meg a közel 6 milliárd eurós nemzeti önrésze a mentőövnek. Ennyi a különbsége a Nicosia által korábban remélt kb. 16- 17 milliárd eurós, és a megszavazott 10 -10,5 milliárd eurós csomagnak.

Azonban a BOC-ba irányított bankrész a korábbi, azt a 9 milliárd eurós adósságot is viszi magával, amivel a Laiki tartozik a ciprusi jegybanknak, és azon keresztül az Európai Központi Banknak. Ennek megtartásának fejében kap Ciprus likviditási támogatást. Ezáltal azt a hatást keltve, hogy a sziget bankszektorában állomásozó nagyjából 40 százalékban orosz illetőségű 70-130 milliárd eurónyi, sok esetben kétes eredetű tőkeállomány egy részének kifehérítésével állítják elő az önrészt.  A kisemberek megtakarításai pedig a biztonságot nyújtó állami és nemzetközi garanciák révén érintetlenül megmenekülnek.

A társadalom hátán csattan az ostor

A helyzet igazi vesztesei hosszú távon természetesen a ciprusi emberek. A megszavazott támogatás a helyzet normalizálására a ciprusi nemzeti össztermék 55 százalékát teszi ki.  Ezzel tarthatatlan szintre emelve a szuverén államadósság finanszírozhatóságát – megközelítőleg az olasz szint körülire, azaz 140-155 százalékra tornászva azt-, különös tekintettel a magas kamatráták miatt.

Ezzel lényegében a trojka a Nikosz Anasztasziadisz államfővel folytatott egyezkedései végén – aki a tárgyalások menete alatt többször lemondásával zsarolta tárgyaló feleit –  az ország bekebelezését hajtaná végre, a teljes kiszolgáltatottság helyzetébe sodorva a görög ciprióta államalakulatot. Ezzel a ciprusi jegybanknak és az eurózóna legerősebb tagállamait vezetőknek szolgáltatnák ki nyíltan az országot. Ugyanis az államcsőd elkerülése érdekében a ciprusi parlamentnek egyetlen lehetséges megoldásként az állami kiadásokat jelentősen csökkentő megszorító intézkedéseket kell bevezetnie – a hétfői csomag már jelenleg is további adóemeléseket vetít előre, a társasági adó kulcsának emelését és a tőkeműveletekre forrásadó kivetését. Ez végleg megfojthatja a már jelentős ideje stagnáló, mi több pangó gazdaságot. Ennek hatására megnőhet a munkanélküliségi ráta, illetve az elvonások hatására csökken a közszolgáltatások minősége és mennyisége Fokozatosan leépül az állami infrastruktúrális hálózatok szintje és kiterjedsége, jelentősen növelve a korrupciót,  az elkeseredettség, s ezáltal a társadalmi feszültséget.

Ráadásul igencsak komoly aggályok merülnek fel az egész kontinentális térséggel kapcsolatosan. Jogosan vetődhet fel a jövőre nézve bárkiben egy uniós bankban tartott megtakarításával kapcsolatosan a kérdés: biztonságban érezhetem-e a pénzem, ha vészhelyzetben akár az adott ország bárminemű szabályozási rendszerét, avagy a nemzeti szuverenitást jelképező állami törvényhozást kikerülve kisajátíthatják azt? Emellett az egyenlőtlen elbánás érzését nagyíthatja tovább az a tény, hogy a tervekben az egyéb, más kisebb hitelintézetek betéti állományához nem nyúlnának hozzá Cipruson.

Ezzel a távirányítással az újjászervezendő lokális gazdasági élet minden területe felett átvenné a lényegi irányítást a segélyt nyújtó külföldi tőkéscsoport, minden korábbinál agresszívabb módon megvalósítva a totális gazdasági és politikai unió felé tett európai törekvéseket.

Az Európai Bizottság elnöke mindezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy ne korlátozódjon a 10 milliárd eurós mentövre a segítség. Barroso egyben jelentős mértékű beruházások megvalósítására szólított fel, nem csupán Cipruson, hanem a térség egészében. Szakértők szerint mindez rövidesen nagyhatalmi súrlódásokat eredményezhet az itt jelen lévő orosz és török érdekeltségek miatt.