A sok ásás árt a szélessávnak

Különböző racionalizáló intézkedéseken keresztül kívánja felgyorsítani az Európai Bizottság a szélessáv elterjedését, és azt állítja, hogy a kevesebb földmunka, a „szélessáv-kész épületek”és más lépések együttesen akár 60 milliárd eurós megtakarításokhoz is vezethetnek.

Ki nem bosszankodott már azon, hogy – legalábbis Brüsszelben – kéthetente más és más közműves szolgáltatók bontják fel a járdát, hogy kihúzzák kábeleiket, vagy éppen csöveket fektessenek le. Az Európai Bizottság kedden bemutatott új rendelettervezete a széles sáv elhelyezés költségeinek csökkentésére részben az indokolatlan és felesleges földmunkák redukálásától remél jelentős költségmegtakarításokat, amivel végeredményben gyorsabbá és olcsóbbá tehetik a felhasználók számára a hozzáférést a hálózathoz.

A Neelie Kroes távközlésért is felelős biztos által ismertetett javaslat aláhúzza, hogy csak a földmozgatás által előidézett anyagi károkon évente 50 millió eurót lehetne spórolni.

Brüsszel négy területen lépne a jobb minőségű hálózatok könnyebb kiépítése érdekében. Az első terv értelmében a munkák duplikálásának elkerülésére a jövőben jobban összehangolnák a fizikai infrastruktúrával kapcsolatban tervezett munkálatokat. Minden hálózati szolgáltatónak e célból rendelkezésre kellene bocsátania külön kérésre egy minimális információt a készülő beruházásokról.

A második elképzelés szerint bármely elektronikus kommunikációs hálózati szolgáltatónak egy egységes információs ponton keresztül jogában áll majd hozzáférni bizonyos, a létező fizikai infrastruktúrával kapcsolatos információkhoz.

Harmadszor: az illetékes hatóságoknak a hálózati szolgáltató kérvényének benyújtásától számított hat hónapon belül döntenie kell arról, hogy engedélyezi-e vagy elutasítja az engedély kiadását a beruházásra.

Végül a javaslat szerint minden újonnan építendő vagy teljesen felújítandó házat fel kell majd szerelni nagysebességű szélessávval.

A Bizottság egy tanulmányra hivatkozva úgy becsüli, hogy a fent vázolt intézkedésekkel együttesen 40-60 milliárd eurót lehetne megspórolni és mintegy 30 százalékkal csökkenteni az uniós szélessávú célok elérésének a költségeit. „Csökkenteni fogja az ismétlődő útmunkákat, kevesebb lesz a dugó, a zaj és a kár” – mutatott rá Neelie Kroes, hozzátéve, hogy a szélessávú hálózat 10 százalékkal történő kiterjesztése 1-1,5 százalékkal nagyobb növekedést eredményezhet.