Londonban újabb csökkentést várnak a magyaroktól

Egyöntetűen újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár a londoni elemzői közösség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülésén.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli szakértők előrejelzései között ugyanakkor van olyan is, amelyik szerint a magyar törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók (CDS) drágulása és a Ciprussal kapcsolatos bizonytalanságok miatt megnőtt az esélye az 5,25 százalékos MNB-alapkamat tartásának is.

Mindazonáltal az elemzők mindegyike azzal számol, hogy a monetáris tanács fő érve a további enyhítés mellett a 3 százalékos célszint alá süllyedt éves inflációs ütem lesz. A nagy londoni házak közgazdászai egyetértenek viszont abban is, hogy a forint legutóbbi gyengülése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentések nagyobb sebességre – alkalmanként 0,50 százalékpontra – gyorsítását.

A citybeli elemzők 4,00-4,50 százalék közötti MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus végét.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a keddi kamatdöntő ülésre adott prognózisukban közölték: a forint legutóbbi gyengülési hulláma és a magyar állampapírok hozamemelkedése ellenére is újabb negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre számítanak. Várakozásuk szerint a monetáris tanács hangsúlyozni fogja indoklásában, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és a további monetáris enyhítés még a gyengébb forinttal együtt sem növeli a középtávú inflációs kockázatot. 

A GS londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy – jóllehet a piacon vannak 0,50 százalékpontos csökkentési várakozások – véleményük szerint a magyar jegybank megmarad a 0,25 százalékpontos csökkentési ütem mellett, minimalizálandó az árfolyamkockázatot.

A Goldman Sachs szakértői közölték: összességében – a keddre várt enyhítéssel együtt – az idei év hátralévő részére 0,75 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentést várnak, szemben a piac által jelenleg árazott 1,15 százalékpont körüli enyhítéssel.

A ház londoni elemzői ugyanakkor a piaci konszenzusnál óvatosabb előrejelzésükre is kockázatokat látnak. Ezzel kapcsolatban kiemelték azt a véleményüket, hogy egy újabb esetleges gyors forinteladási hullám megállíthatja az enyhítési ciklust, 320 forintot meghaladó euróárfolyam esetére pedig – különösen akkor, ha ezt az állampapírpiacon is eladási hullám kíséri – a Goldman Sachs szakértői MNB-kamatemelést sem zárnak ki.

A cég elemzői szerint ugyanakkor e forgatókönyv esetén az MNB először valószínűleg devizapiaci intervencióval igyekezne stabilizálni a forintot.

A Morgan Stanley globális befektetési bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak keddre. A ház szakértői szerint a februárban mért 2,8 százalékos tizenkét havi infláció komoly mértékben megerősíti a monetáris tanács azon érvelését, hogy az infláció nem jelent kockázatot. Jóllehet a teljes kosárra számolt inflációs ütem lassulását nagyrészt a hatósági árak csökkentése okozta, a monetáris testület azonban várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy a gyenge fogyasztói kereslet miatt maginflációs szinten sem érzékelhető erőteljes felfelé ható nyomás – jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház szerint a kedvező inflációs helyzetben a monetáris tanács valószínűleg figyelmen kívül hagyja a legutóbbi forintgyengülést. „Nem lennénk meglepve, ha (Matolcsy György) MNB-elnök indokolatlannak és spekulációs nyomás következményének nevezné a forint legutóbbi gyengülését” – fogalmaztak a Morgan Stanley londoni közgazdászai.

A ház szakértői szerint a kamatdöntő ülésen elképzelhető bizonyos mértékű szóbeli intervenció a forint erősítésére. Matolcsy György várhatóan személyesen is minden tőle telhetőt megtesz, hogy „felbeszélje” a forint árfolyamát, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy a Ciprushoz köthető külső bizonytalanságok enyhülésével a forint is valószínűleg közelebb kerül az alapmutatók által indokolt árfolyamszintekhez.

A Morgan Stanley londoni szakértői közölték ugyanakkor, hogy a maguk részéről más véleményen vannak: szerintük a befektetők „érthető módon” árazzák a magyar gazdaságpolitika irányával kapcsolatos bizonytalanságok erősödését, beleértve a monetáris politika sokkal expanzívabbá válásának lehetőségét.

A cég londoni közgazdászai szerint az MNB alkalmazotti állományában végrehajtott legutóbbi változtatások is jelentős bizonytalanságot keltettek a magyar jegybank kutatási tevékenysége iránt, és azzal kapcsolatban is, hogy e személycserék miként hatnak a monetáris döntéshozatalra.

A Morgan Stanley elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-ben folyó kutatómunka függetlensége vált kérdésessé.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak a keddi monetáris tanácsi ülésen. Véleményük szerint azonban a kamattartási döntés esélye is jelentősen megnőtt a magyar szuverén törlesztési kötelezettségek CDS-kontraktusainak drágulása, valamint a rendkívül bizonytalan ciprusi kilátások miatt.

A ház londoni elemzői mindazonáltal további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, és azt valószínűsítik, hogy az enyhítési ciklus végére, várhatóan a harmadik negyedév elejére 4,00 százalékig csökken az MNB-alapkamat.

Hozzátették: várakozásuk szerint a monetáris tanács nem fogja támogatni a szokványostól esetleg eltérő intézkedéseket, és továbbra is a kamatpolitikát alkalmazza elsődleges monetáris eszközként.

mti

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »