Kereskedjünk-e fegyverekkel Szíriában

A jövő pénteken kezdődő informális külügyminiszteri találkozón kellene közös álláspontra jutniuk a tagállamoknak a szíriai fegyverembargó kérdésében. Az Európai Tanács pénteki ülésén a francia államfő és a brit miniszterelnök a fegyverszállítási tilalom feloldása mellett érvelt, információink szerint viszont Ausztria hallani sem akar az embargó megszüntetéséről.

Miniszteri szintre utalták vissza a szíriai fegyverembargó kérdését az uniós állam- és kormányfők. Az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó másnapján bejelentette, a tagállami vezetők arra utasították a külügyminisztereket, hogy a jövő pénteken kezdődő kétnapos, informális dublini találkozójukon próbáljanak közös álláspontra jutni az arab országgal szemben érvényben lévő uniós fegyverszállítási tilalom fenntartásáról, vagy éppen megszüntetéséről.

A jelenleg hatályos európai uniós rendelet szerint a tagállamok, és az azokban működő vállalatok nem adhatnak el, és nem szállíthatnak Szíriának fegyvereket, sem a rezsimnek, sem a felkelőknek. A miniszterek a februári ülésükön arról határoztak, hogy az eredetileg február végén lejáró embargót újabb 3 hónappal hosszabbítják meg, egyben lehetővé tették, hogy a továbbiakban emberre nem ártalmas felszereléseket szállítsanak Damaszkusznak. Ezek közé tartozhatnak a szállító járművek, az éjjellátó készülékek, a golyóálló mellények, azaz minden, ami nem számít közvetlenül fegyvernek, ellenben segítheti az ellenzéki felkelőket a rezsim megdöntésében.

A fegyverekkel kapcsolatos embargó elviekben május 31-én jár le, ha addig nem születik valamilyen döntés a miniszterek részéről, a hónap végén automatikusan megszűnik a fegyverszállítási tilalom. Mint arról a BruxInfo korábban beszámolt, Nagy-Britannia és Franciaország már hónapok óta a tilalom feloldása mellett érvel. Szerintük az embargó az ellenzéket is gyengíti, következésképpen nehezíti az Asszád-rendszer megbuktatását, amely már szerintük időszerű lenne, a 2011 óta folyó harcok ugyanis eddig mintegy 100 ezer ember életét követelték.

Az Európai Tanács ülésére is közös javaslattal érkezett a brit kormányfő és a francia államfő, jelesül, az embargó kérdésének átgondolását, és esetleges megszüntetését felvetve. Jóllehet, az ülés utáni sajtótájékoztatókon már enyhe nézetkülönbség mutatkozott a két politikus között.

A francia elnök keményen és egyértelműen érvelt a tilalom feloldása mellett. Francois Hollande elmondta, május végéig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy meggyőzzön minden tagországot ennek szükségességéről. Az államfő azt is felvetette, hogy „az áldozatok mellett problémaként jelentkezik az, hogy Asszádot folyamatosan fegyverzik külföldről, főként Oroszországból, ráadásul egyre többen ismerik el legitim ellenzéki képviselőkéntk a nemzeti koalíciót”.

Franciaország azzal a feltétellel engedélyezné a fegyverszállítást Szíriába, ha az eszközök kizárólag az ellenzékhez jutnak el, és erre megfelelő garanciákat tudnak nyújtani a felkelők. Francois Hollande kitérően válaszolt viszont arra a felvetésre, amelyet egyébként sajtótájékoztatóján a brit kormányfő nem cáfolt, hogy Franciaország kész lenne akár egyoldalúan is felmondani a fegyverembargót.

David Cameron ennél enyhébb álláspontot képviselt a sajtó előtt. Nagy-Britannia elvi alapon szeretné megszüntetni az embargót, mivel szerinte a tilalommal ugyanolyan elbírálás alá helyezi a nemzetközi közösség a szíriai kormányt és az ellenzéket. Jelezte ugyanakkor, hogy nincs meggyőződve arról, hogy az Egyesült Királyságnak az lenne a dolga, hogy közvetlenül fegyvert adjon el Szíriának.

A brit álláspont szerint technikai segítséget kell adni a szíriai ellenzéknek, tárgyalni kell velük, és ki kell venni a felkelőket az embargó hatálya alól.

A vitában felszólaló tagállami vezetők többsége semleges álláspontot képviselt, és legtöbben az embargó fenntartása mellett érveltek, Ausztria viszont hallani sem akar a fegyverszállítási tilalom megszüntetéséről. Az osztrák kancellár állítólag ultimátumot intézett az Európai Tanácshoz, amely szerint Ausztria nem vesz részt a jövőben a Golán-fennsíkon állomásozó nemzetközi ENSZ-kötelék munkájában.

Az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy bár a tagországi álláspontok jelenleg még nem egységesek, de példaként hozta Líbiát, ahol szerinte hasonlóan reagáltak kezdetben a kormányok, és később megszületett a konszenzus.