Állítsanak a pártok bizottsági elnökjelöltet

Ajánlásban kéri az Európai Bizottság, hogy a tagállamokban működő pártok a jövő évi európai parlamenti választások során nevezzék meg jelöltjüket a Bizottság elnöki pozíciójára, és a kampányban kapjon szerepet az is, hogy az adott párt mely európai pártcsaládnak a tagja.

Komolyabb európai dimenziót adna az Európai Bizottság a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásoknak. A testület – José Manuel Barroso elnök tavasz szeptemberi bejelentése után – kedden hivatalos ajánlást fogadott el a tagállamok számára, amelynek célja, hogy a következő voksolásokon hangsúlyosabb szerepet kapjon az EU és az európai témák.

Brüsszel azt javasolja, hogy az EP-választásokon induló pártok a kampányban nevezzék meg, hogy a majdani képviselőik mely európai bizottsági elnökjelöltet támogatnák. Az ajánlás szerint a bizottsági elnökjelölt személyét a pártoknak hangoztatniuk is kellene a kampány során. Mindennek az eljárási alapja, hogy a 2014-ben hivatalba lépő új Európai Bizottság elnökét az Európai Parlamentnek kell megválasztania az Európai Tanács jelölése alapján. Az állam- és kormányfőknek pedig az EP-választások eredménye alapján kell elnököt jelölniük.

A választások európai jelentőségét az is erősítené, hogy az ajánlás szerint az induló pártoknak „a választások előtt és alatt egyértelművé kellene tenniük, hogy mely európai pártcsaládot támogatják”, ezzel a kezdeményezők szerint szorosabb kapocs teremthető meg a tagállami pártok és az őket tömörítő pártcsaládok között, amire szükség van, mivel a szabályok szerint az állampolgárok az EP-választáson a tagországi pártok jelöltjeire szavaznak, akik majd a pártcsaládok által szerveződő frakciókban foglalnak helyet.

Az Európai Bizottság által kedden elfogadott ajánlás szerint a tagállamoknak minél előbb meg kellene állapodniuk egy közös dátumban, amikor az EP választásokat minden tagországban le lehetne bonyolítani. A testület ezzel úgy tűnik, nyitott kapukat dönget, a tagállamok nagyköveteiből álló tanács (COREPER) ugyanis éppen kedden állapodott meg arról, hogy az európai parlamenti választásokat 2014. május 22-25. közötti időszakban kell tartani.

Bár az Európai Parlamentet 1979 óta közvetlenül választják az állampolgárok, a 2014-es választás minden korábbinál jelentősebb lehet. A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépése óta ugyanis ez lehet az első voksolás, amelyen egy a korábbinál sokkal szélesebb hatáskörű képviselőtestületet választhatnak meg a tagországok.

A Bizottság ráadásul az ajánlással arra is kísérletet tenne, hogy nagyobb demokratikus legitimációt biztosítson saját magának. A közelmúltban visszatérő kritika volt, hogy az Európai Bizottság nem közvetlenül választott testület, így közvetlen állampolgári felhatalmazása nincs is. Ennek alapvető megváltoztatásához az EU alapszerződésének módosítására lenne szükség, de a bizottsági elnökjelöltek megnevezése, és kampánytémává tétele valamelyest változtathatna ezen – véli a testület.

Az ötletet már 2012 szeptemberében tartott évértékelőjén is felvetette az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso az EP strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében elmondta, „az európai parlamenti választásokon a választók nem is találkoznak az európai pártcsaládok neveivel, csak a hazai tagpárokéval, ezért szerinte nincs is igazi európai dimenziója az ötévente esedékes voksolásnak”.

Az Európai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban elismerte, hogy nagyobb európai ellenőrzés alá kell vonni az Európai Unió működését, és szerinte az EP ilyetén bevonása ezt elősegítené. Maros Sefcovic szerint „az európai választásoknak tényleg Európáról kell szólniuk, és nem szabad, hogy belpolitikai témák domináljanak rajtuk”.

Sefcovic feidézte, hogy éppen tárgyalás alatt van az európai pártok jogi státuszát megteremtő bizottsági javaslat is, amivel együtt szerinte európaibb dimenzió adható a jövő májusi választásoknak.

A testület másik alelnöke az Eurobarométer felméréseinek eredményeit ismertetve elmondta, nagyon alacsony a részvétel az EP-választásokon, 2009-ben a választásra jogosultak mindössze 43 százaléka voksolt. Szerinte azonban a megkérdezettek túlnyomó többségét jobban érdekelnék az európai parlamenti választások, ha a kampányban többet hallanának a választások tétjéről, a jelöltekről, és az európai témákról.

Viviane Reding kijelentette, a pártoknak azt is meg kell fontolniuk, hogy női jelölteket nevezzenek meg. Az esetleges saját elnökjelöltségével kapcsolatban viszont azt mondta, „ez egyelőre nincs napirenden”.