Digitális határok védik majd a jövőben Európát

Amerikai mintára modernizálná az Európai Bizottság az Európai Unió külső határainak védelmét. A technikai fejlődés mellett nem titkolt céljuk ezzel az is, hogy kiszűrjék azokat a nem EU-s polgárokat, akik a megengedettnél hosszabb ideig tartózkodnak a schengeni határokon belül.

Az Európai Unióba nem kevesebb, mint 1800 határátkelőn lehet bejutni. Több százmillió nem európai uniós polgár kel át rajtuk évente, számuk egyes előrejelzések szerint 2030-ra pedig meg fog duplázódni. Egyelőre azonban nincs egységes nyilvántartás arról, hogy pontosan ki és mikor lépi át a határokat, vagy hagyja el éppen Európát, mert az adatokat nem tárolják digitálisan.

Cecilia Malström, az Európai Bizottság biztosa röviden így foglalta össze a tervezett reformok okát: „Azoknak a személyeknek, akik Európába utaznak, mind okostelefon és tablet van a kezében, mi pedig még mindig pecsétet nyomunk a papír alapú útlevelükbe.”

Malström csütörtökön beszélt először a Bizottság „intelligens határokról” szóló projektjéről, mely alapján egy egységes adatbázisban gyűjtenék az adatokat a határátkelésekről. Az elektronikus rendszer azonnal és automatikusan értesítené a nemzeti hatóságokat, ha valakinek lejárna a tarózkodási engedélye. Az új határvédelem különlegessége pedig az lenne, hogy ún. biometrikus adatokat, vagyis ujjlenyomat-mintákat is vennének az átutazóktól. Amerikában már 2004 óta alkalmazzák ezt a megoldást.

Az új rendszer az üzleti célból utazók, tanulók és turisták számára azonban nem lenne ilyen szigorú: őket csak önkéntes beleegyezésükkel regisztrálnák az elektronikus nyilvántartásban. Azok pedig, akik rendszeresen ki-be utaznak, és átmentek egy egyszeri, de nagyon körültekintő biztonsági vizsgálaton, az össze többi alkalommal elfeledhetnék a hosszas határmenti várakozásokat: személyre szóló chipkártyával és ujjlenyomat-mintával juthatnának át az erre a célra kihelyezett automaták segítségével.

A tervekkel kapcsolatban vannak még azonban megválaszolatlan  kérdések, főleg az adatvédelem terén, mivel a rendőrségnek és a bíróságnak teljes körű hozzáférése lenne a digitális adatokhoz. Nem tisztázott még az sem, hogy milyen mértékben használhatnák fel ezeket az adatokat például bűncselekmények felderítésére és bizonyítására.

A rendszer átalakítása a Bizottság számításai alapján 1,1 milliárd euróba fog kerülni, és leghamarabb 2020-ra várható, olvasható a Kurier osztrák lap oldalán.