Visszatérés a múltba: Putyin módosítaná a választási törvényt

Az orosz elnök pénteken törvénytervezetet nyújtott be a választási rendszer módosítására, mely lényegében visszahozza a 2003-ban eltörölt vegyes rendszert, a parlamenti küszöböt pedig öt százalékban határozza meg. Az első pillantásra nagyon liberális javaslat fogadtatása azonban vegyes, mivel a pártalakítás rendkívüli megkönnyítése miatt az új rendszer mégis a kormányzó Egységes Oroszország pártot juttatja nagy előnyhöz.

Március elsején Putyin elnök törvényjavaslatot nyújtott be az Állami Dumához a választási törvény módosítására. A tervezet lényegében visszahozná az első négy oroszországi választáson is érvényes vegyes választási rendszert, ahol a képviselők egyik fele pártlistáról, a másik fele, azaz 225 képviselő pedig egyéni választókörzetből került be a parlament alsóházába. 

A jelenlegi gyakorlat módosításának szükségességét Putyin elnök már tavaly decemberi parlamenti felszólalása alkalmával hangsúlyozta. Szergej Nariskin házelnök kommentárja szerint azóta „minden lehetséges kérdést – így mind a választási küszöb mértékét, mind a választási szövetségek alakításának lehetőségét is – mérlegeltek.” A házelnök kiemelte, hogy egy új tervezet lehetőségét vizsgálta a decemberben létrehozott Nem Parlamenti Pártok Tanácsa is és a „Nyílt Tribünökön” politikusok és szakértők pedig nyilvánosan is megvitathatták. 

Visszatérés a vegyes választási rendszerhez

A Putyini elképzelés szerint a választók két cédulát töltenének ki –az egyiken pártokra, másikon pedig egyéni képviselőkre lehetne szavazni. 

A tervezet szerint ezzel egyidejűleg 225 választási körzetet alakítanak ki – s ezeknek megfelelően regionális választási bizottságokat állítanak fel. A Kommerszanty becslése alapján így egy-egy politikus 400-450 ezer embert képviselne a parlament alsóházában. A választásokon való induláshoz a jelölteknek a választók fél százalékának az aláírását kell összegyűjtenie. Azok a föderális egységek, ahol a választásra jogosultak száma nem éri el az egységes normát, külön választási körzetet képeznek, s ahol kevesebb mint százezer választókorú regisztrált van, a képviselői helyért harcolni kívánóknak legalább 500 aláírást kell bemutatnia. 

Az egyéni választókörzetekben mind függetlenül, mind pedig pártszínekben induló politikusokra is lehet szavazni, a parlamentbe a legtöbb voksot megszerző jelölt kerül be. A győztes mindent visz logikája így egyértelműen a legerősebb pártnak, tehát a VCIOM legutóbbi közvéleménykutatásán is 49 százalékot elérő Egységes Oroszországot juttatná nagy előnyhöz.

A másik 225 helyet arányos rendszerben, a pártokra leadott szavazatoknak megfelelően osztják szét. A pártlista két részből áll: egy nem kötelező, maximum tízfős szövetségi, s a kötelező, minimum 35 regionális csoportosulás listáiból. A képviselői helyeket először a föderális, majd a regionális listák között osztják szét. A pártok legalább 200, legfeljebb 300 fős listáin szerepelhetnek független jelöltek is, de számuk nem haladhatja meg a listán szereplők ötven százalékát.

A javaslat a listáról bekerülni kívánó pártok számára a parlamenti küszöböt öt százalékban határozza meg –érvényben hagyva ezzel a 2011-es módosításokat. A küszöb korábban is öt százalék volt, azonban a 2007-es szabályozásnak megfelelően a legutóbbi, 2011-es Duma-választásokon hét százalékot kellett elérniük a bejutásért a pártoknak. Igaz, ez nem befolyásolta az eredményeket, hiszen a bekerülni nem tudó pártok közül a legjobb eredményt elérő Jablokónak is csak a szavazatok 3,43 százalékát sikerült megszereznie.

Az utolsó két parlamenti választáson csak pártlistára lehetett szavazni, a pártok a leadott szavazatok után arányosan kapták a képviselői helyeket – s Medvegyev 2012. februári javaslata is csak részben módosította volna ezt. A Medvegyevi javaslatot azonban Putyin törvénytervezetének benyújtásával egyidejűleg vissza is vonták, s a Kommerszanty értesülései szerint a kormány a vegyes rendszer bevezetése mellett van.

A jelenleginél sokkal demokratikusabb rendszer, de Putyinékat segíti

A magyarhoz is nagyban hasonlító vegyes választási rendszer visszahozásának fogadtatása az ellenzéki pártok körében sem egységes. Elméletben ugyanis ezzel a módszerrel veszik el a legkevesebb szavazat, ugyanakkor az oroszországi párttörvény módosítása radikálisan megkönnyítette a pártregisztrációt, így míg 2011-ben csak 8 párt versenyzett a képviselői helyekért, most az induló pártok száma akár a százat is megközelítheti. A rengeteg újszülött párt számára az öt százalékos küszöb így szinte áthághatatlanul magas lesz.

S mivel a javaslat nem teszi újra lehetővé a – 2005-ben törvényen kívül helyezett – választási koalíciók alakítását, így a legutóbbi választásokon 238 képviselői helyet szerző hatalompárttal, az Egység Oroszországgal szemben a szétaprózódott ellenzék nem fogja tudni felvenni a versenyt. Vlagyimir Rizskov, a Népi Szabadság Párt, a Parnasz társelnöke úgy nyilatkozott a Kommerszanty Fm-nek, hogy „ha a választási koalíciókat lehetővé tennék, új, erős ellenzéki erők jelennének meg a baloldaliak, a liberálisok és a nacionalisták között egyaránt.” 

Ugyanakkor a képet árnyalja a Levada Központ január végén nyilvánosságra hozott felmérése, mely szerint a választók mindössze öt százaléka szavazna az újonnan alakult pártok valamelyikére, 61 százalékuk a régiek közül választana. A válaszadók 56 százaléka pedig nem is hallott arról, hogy tavaly tavasz óta rengeteg új regisztrált párt jelent meg az országban.

A tervezet a pártok többségéből vegyes reakciókat váltott ki: míg a parlamenti pártok közül az Egységes Oroszország egyértelműen, az Igazságos Oroszország fenntartásokkal támogatja, addig a Liberális Demokrata Párt és a Kommunista Párt a múltba való visszalépésnek tartja a vegyes rendszer bevezetését.

Az Igazságos Oroszország elnökhelyettese, Nyikolaj Levicsev a RIA Hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy pártja támogatja az elképzelést, mert az erősíti a pártok közötti versenyt. Okszana Dimitrijeva, az párt frakciójának helyettes vezetője a Kommerszanty rádióadásában pedig arra mutatott rá, hogy az egyéni mandátumok nagy előnye az, hogy a parlamentbe ily módon bejutott képviselők az adott párttól való függése csökkeni, a választói felé való felelőssége pedig nőni fog, hiszen sokkal tisztábban látható lesz, hogy ki mennyire áll ki az őt delegáló polgárokért. 

Azonban az Igazságos Oroszország párt módosító javaslatokat fog benyújtani – szeretnék elérni a parlamenti küszöb három százalékosra való csökkentését vagy a választási blokkok alakításának engedélyezését.

„A hatalompárt meg akarja tartani a többségét és ehhez a – tizenöt évig működtetett – vegyes rendszer felélesztése az egyetlen eszköze” – idézte a liberáldemokrata Vlagyimir Ovszjannyikovot a RIA Hírügynökség. A Liberális Demokrata Párt és a Kommunista Párt szerint a regionális elitek és a vállalkozók megerősödését segítheti elő az egyéni választókörzetek visszaállítása. 

Hozzájuk hasonlóan a már a 2011-es választásokon is induló, de a parlamenti küszöböt el nem érő párt, a Jabloko vezetője, Szergej Mitrohin is arra figyelmeztetett, hogy a vegyes rendszer visszahozhatja a kétezres évek elejének diskurzusait és logikáját: párttá alakulhatnak olyan látszólag független, de a regionális hatóságokhoz lojális üzleti csoportosulások, melyek az adminisztratív eszközök és biztos pénzügyi alapok segítségével könnyen maguk felé fordíthatják a választások kimenetelét.

Az utóbbi másfél évben alakult nem parlamenti pártok alapvetően pozitívan állnak a tervezethez, bár szükségesnek vélik a választási blokkok engedélyezését. Véleményüket legjobban Mihail Prohorov Twitteren közzétett gondolata fejezi ki. „Támogatom a vegyes rendszerhez való visszatérést. Az egyéni mandátumok az Egységes Oroszország kezében lesznek, de ez a rendszer sokkal demokratikusabb” – véli a Polgári Platform vezetője.

Az kormánypárt részéről nyilatkozók szerint a régi-új rendszer számukra is kihívást jelent majd, hiszen már nagyon kevés olyan aktív politikusuk van, akinek van tapasztalata az egyéni választókörzetekben folytatandó munkával.

Ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, akkor a 2016-os parlamenti választásokat már az új rendszer szerint kell lebonyolítani, s ennek megfelelően az ezévi költségvetésben pénzt is kell erre elkülöníteni – a becslések szerint mintegy 14,3 milliárd rubelt.